Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Puja Frigyes: Nemzeti és nemzetközi érdek a magyar külpolitikában
1. A szocialista országok egységének, összeforrottságának erősítése, politikai, gazdasági, katonai súlyának növelése; a mindenoldalú kapcsolatok fejlesztése más szocialista országokkal. 2. Szolidaritás a tőkés országokban a demokratikus szabadságjogokért, a békéért, a társadalmi haladásért küzdő erőkkel; a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása a régi és az új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió elleni harcban. 3. Sokoldalú együttműködés kiépítése az újonnan felszabadult fejlődő országokkal. 4. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtése, a békés egymás mellett élés elvének következetes védelme. Mi a magyarázata annak, hogy külpolitikánk e fő irányvonala alapjaiban megegyezik a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa külpolitikájának fő irányvonalával? Ennek okai az alábbiakban foglalhatók össze: — a külpolitikát a belpolitika határozza meg; ezen országok szocialista rendszerűek, s külpolitikájuk e rendszer jellegéből következik; — ezen országok népeinek legfontosabb nemzeti és nemzetközi érdekei azonosak; — azonosak a stratégiai és a legfontosabb taktikai céljaik; — külpolitikájukat azonos fő elvek vezérlik; — külpolitikájukat tudatosan és rendszeresen összehangolják, egyeztetik. A Magyar Népköztársaság — akárcsak a szocialista közösség többi országa — külpolitikájának kialakítása során általában két alapvető tényezőt vesz figyelembe: a) munkásosztályunk, népünk nemzeti érdekeit, b) a nemzetközi munkásosztály, a szocialista közösség általános érdekeit. Népünk meggyőződése, hogy országunk csakis a szocializmus útjára térve emelkedhetett ki korábbi félgyarmati helyzetéből, küzdhette le évszázados elmaradottságát, csakis a szocializmus felépítése biztosíthatja felvirágzását, lakosságának boldogulását, jólétét. A pártunk XI. kongresszusán kitűzött cél, a fejlett szocialista társadalom sikeres építése jelenleg legfontosabb nemzeti érdekünk. A munkásosztály ügyének szolgálata mindenekelőtt azt követeli tőlünk, hogy jól oldjuk meg saját nemzeti feladatainkat. De nem csak ezt; magában foglalja azt is, hogy erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten elősegítsük a szocialista országok közös érdekeinek érvényesítését. A munkásosztály nemzetközi érdekeinek figyelembevétele külpolitikánkban azt jelenti, hogy az állami politika eszközével is törekszünk a közös stratégiai cél elősegítésére ; hozzájárulunk a szocialista világrendszer erősödéséhez, fejlődéséhez, növekedésé- séhez, hogy mindinkább azzá váljék, amivé lennie kell: az elnyomás ellen, a társadalom gyökeres átalakításáért harcoló tömegek példaképévé, a forradalmi mozgalmak bázisává, reményévé. Mint látható, a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekei dialektikusán összekapcsolódó fogalmak és nem választhatók szét. A munkásosztály nemzeti érdeke egyben nemzetközi érdek is és fordítva, a munkásosztály nemzetközi érdeke egyben érdeke minden egyes szocialista ország népének is. Ez már önmagában is cáfolja azt az állítást, miszerint a magyar külpolitika szem elől téveszti a nemzeti érdeket. 4