Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 3. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
kilencszeresére, az import több mint húszszorosára növekedett. 1970 és 1975 között a térségbe irányuló amerikai beruházások ösz- szege megkétszereződött, 2,2 milliárd dollárról 4,5 milliárdra nőtt. Irán 15, Szaúd-Arábia 17 milliárd dollár értékben kötött hosszú távú megállapodást amerikai berendezések és technológia vásárlására. Az amerikai politika hathatós eszközei a fegyverszállítások. Nemcsak óriási profitot hoznak az amerikai monopóliumoknak, hanem biztosítják az illető országok politikai, gazdasági és katonai függőségét az Egyesült Államoktól. Amikor az USA segítséget nyújt egyes államok hadiiparának létrehozásához, egyúttal arra számít, hogy azt saját céljaira is igénybe veheti. A katonai segítségnyújtásért gyakran támaszpontokat igényel és kap. Az omani Masir-sziget például a 7. flotta támaszpontjává lett. A közvetlen amerikai katonai jelenlét fenyegetést jelent „rendkívüli fejlemények” esetére. Emlékezetes, hogy 1973 októberében az olajembargó bevezetése után A környezetvédelem nemzetközi jogi szabályozásának problémái Az ember természeti környezete az emberi társadalom létének fontos feltétele, ezért teljes mértékben indokolt a fokozott gondoskodás a környezetről. Mint már Engels is hangsúlyozta: valamennyi eddigi termelési mód csak a munka legközvetlenebb hasznos eredményét vette figyelembe, így a kapitalizmus, amely az összes korábbi korszaknál hatalmasabb termelőerőket hozott létre, egyben a környezetben is a legnagyobb károkat okozta. Ezek a károk nem az iparosodás, hanem a gátlástalan profithajsza következményei. A kapitalista országokban jelenleg a környezetvédelem problémái jelentős hangsúlyt kapnak, ezt azonban nem annyira a felelősségtudat magyarázza, mint inkább az, hogy a környezetvédelmet új profitforrásnak tekintik. A szocialista országok — amelyek technikáaz Egyesült Államok fegyveres intervencióval fenyegetőzött. Nyugati lapok tanúsága szerint konkrét terveket dolgoztak ki a szükség esetén végrehajtandó intervenciókra. A támaszpontok létrehozása egyúttal a Szovjetunió ellen is irányul. A közvetlen katonai jelenlétet, a fegyverszállítások növelését az amerikai vezetésen belül is egyre többen kockázatosnak tartják és bírálják. A Perzsa-öböl térségében folytatott amerikai politika fontos célkitűzése a helyi nemzeti felszabadító mozgalmak elnyomása. Ám a térség országai, még az Amerikához „lojálisak” is, egyre inkább fellépnek az amerikai katonai jelenléttel szemben, és igyekeznek biztosítani jogaikat nyersanyagforrásaik kiaknázásában. A térség számos megoldatlan problémája között sürgető a fegyverkezési verseny csökkentése, amelybe a Perzsa-öböl menti államok a nyugati hatalmak, főleg az USA hibájából sodródtak bele. SZSA.mi. 6. sz. jukat a kapitalizmustól vették át, és ezért a környezetvédelem terén még sok tennivaló juk van — fontos társadalmi céljuknak tekintik a környezet megóvását. A környezetvédelem része az NSZEP programjának is. Mivel az ökológiai egyensúly zavarai nem szigetelhetek el az országhatároknál, megoldásuk nemzetközi együttműködést feltételez. Ezt a gondolatot hangsúlyozta az SZKP XXV. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolója is. A környezet megóvása sokrétű munkát, döntéshozatalt igényel nemzeti keretek között, regionális méretekben és globális szinten egyaránt. Mivel e kérdésben a kapitalista és a szocialista országoknak is együtt kell működniük, a környezetvédelem a nemzetközi osztályharc és egyben a békés egymás mellett élés egyik részterülete. A nemzetközi együttműködés a szocialista országok között a szocialista internacionalizmus elvei alapján folyik, és bilaterális, valamint a KGST keretében kö153
