Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A. J. Eljanov: Fejlődő országok: a gazdasági növekedés problémái és a piac
játosságát is bemutatja. Ennek során arra hívja fel a figyelmet, hogy a termelési apparátus hatékonyabb felhasználása megköveteli az áttérést az iparosítás extenzív típusáról az intenzív formákra. A kilencedik fejezet a gazdasági fejlődés és a nemzetközi munkamegosztás összefüggéseit tárgyalja. A nemzetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsolódás különösen fontos a fejlődő országok számára. A „harmadik világ” nagy része azonban jelenlegi nemzetközi gazdasági kapcsolatai révén nem képes a megfelelő mértékben elősegíteni legfontosabb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását: a gyors és hatékony iparosítást, amely társadalmi-gazdasági nehézségeik egész komplexumát megoldaná. A fejlődő országok kivitelének jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy megteremti a fejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen termelési eszközök és fogyasztási cikkek importjának lehetőségét. A kivitel révén a hazai termelés előtt új értékesítési piacok is nyílnak, ami a fejlődő országok gazdasága belső fejlődésének további fontos mozgatója lehet. A fejlődő országok egymás közötti integrációja a nemzetközi munkamegosztásba való mind hatékonyabb bekapcsolódásuk lényeges és növekvő jelentőségű tényezője. Ez a lehetőség azonban nem jelenti a fejlett ipari országokkal való gazdasági együttműködés alternatíváját. A fejlett országokhoz fűződő kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiépítése a gazdag nyersanyag- és az olcsó munkaerőforrásokban rejlő kedvező lehetőségek fokozottabb kihasználásán kívül a technikai haladás élvonalába tartozó iparágak létrehozását is szükségessé teszi, még akkor is, ha kezdetben csak kivitelre termelnek. Az ilyen jellegű iparfejlesztés a történelemben példa nélkül álló, egyszersmind elkerülhetetlen, mert kizárólag a belső piac fejlődése révén a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék nem hidalható át. A fejlődő országok külgazdasági kapcsolatainak fejlődésében fontos szerepet töltenek be a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés különböző formái, amelyek a fejlett tőkés országokhoz fűződő kapcsolataik alakulására is kedvező hatást gyakorolnak. A befejezésben a szerző összegezi műve legfőbb megállapításait, következtetéseit. Rámutat, hogy mind az elméleti elemzés, mind a gyakorlati tapasztalatok világosan jelzik a fejlődő országok belső piaci viszonyainak alkalmatlanságát a társadalmi-gazdasági fel- emelkedés feladatának megoldására. Az elmaradottság viszonyainak ördögi köréből való kitörés érdekében a termelés és a fogyasztás sajátos kapcsolatainak gyökeres átalakítására van szükség a fejlődő országokban, ami mind nemzeti, mind nemzetközi szinten gazdasági, társadalmi, politikai és szervezeti-adminisztratív intézkedések egész sorát követeli meg. Nyilvánvaló azonban, hogy e bonyolult feladat a hagyományos kapitalista módszerek, a spontán piaci folyamatok segítségével gyakorlatilag megoldhatatlan. Az egyedül járható út a központosított állami gazdaságirányítás, a piaci folyamatok tudatos szabályozása. Eljanov könyve kitűnően megszerkesztett, logikus felépítésű mű. A kötet gondolatgazdagsága, a szerző világos okfejtése, egyszerű stílusa hasznos és élvezetes olvasmányt biztosíthat nemcsak a fejlődő országok problémái, hanem más társadalmi, gazdasági és politikai kérdések iránt érdeklődő olvasók számára is. A kötet magyar nyelvű kiadását bizonyára szívesen forgatnák és vásárolnák a hazai könyvtárak és könyvesboltok látogatói is. Lévai Imre 147
