Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)

1977 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A. J. Eljanov: Fejlődő országok: a gazdasági növekedés problémái és a piac

játosságát is bemutatja. Ennek során arra hívja fel a figyelmet, hogy a termelési appará­tus hatékonyabb felhasználása megköveteli az áttérést az iparosítás extenzív típusáról az intenzív formákra. A kilencedik fejezet a gazdasági fejlődés és a nemzetközi munkamegosztás összefüggéseit tár­gyalja. A nemzetközi munkamegosztásba való hatékony bekapcsolódás különösen fon­tos a fejlődő országok számára. A „harmadik világ” nagy része azonban jelenlegi nemzet­közi gazdasági kapcsolatai révén nem képes a megfelelő mértékben elősegíteni legfonto­sabb fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását: a gyors és hatékony iparosítást, amely társa­dalmi-gazdasági nehézségeik egész komplexu­mát megoldaná. A fejlődő országok kivitelé­nek jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy megteremti a fejlesztés szempontjából nélkülözhetetlen termelési eszközök és fo­gyasztási cikkek importjának lehetőségét. A kivitel révén a hazai termelés előtt új érté­kesítési piacok is nyílnak, ami a fejlődő or­szágok gazdasága belső fejlődésének további fontos mozgatója lehet. A fejlődő országok egymás közötti integrációja a nemzetközi munkamegosztásba való mind hatékonyabb bekapcsolódásuk lényeges és növekvő jelen­tőségű tényezője. Ez a lehetőség azonban nem jelenti a fejlett ipari országokkal való gazda­sági együttműködés alternatíváját. A fejlett országokhoz fűződő kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiépítése a gazdag nyersanyag- és az olcsó munkaerőforrásokban rejlő kedvező lehetőségek fokozottabb ki­használásán kívül a technikai haladás élvona­lába tartozó iparágak létrehozását is szüksé­gessé teszi, még akkor is, ha kezdetben csak kivitelre termelnek. Az ilyen jellegű iparfej­lesztés a történelemben példa nélkül álló, egyszersmind elkerülhetetlen, mert kizáró­lag a belső piac fejlődése révén a fejlett és a fejlődő országok közötti szakadék nem hidal­ható át. A fejlődő országok külgazdasági kap­csolatainak fejlődésében fontos szerepet töl­tenek be a szocialista országokkal való gazda­sági együttműködés különböző formái, ame­lyek a fejlett tőkés országokhoz fűződő kap­csolataik alakulására is kedvező hatást gya­korolnak. A befejezésben a szerző összegezi műve legfőbb megállapításait, következtetéseit. Rá­mutat, hogy mind az elméleti elemzés, mind a gyakorlati tapasztalatok világosan jelzik a fejlődő országok belső piaci viszonyainak al­kalmatlanságát a társadalmi-gazdasági fel- emelkedés feladatának megoldására. Az elma­radottság viszonyainak ördögi köréből való kitörés érdekében a termelés és a fogyasztás sajátos kapcsolatainak gyökeres átalakítására van szükség a fejlődő országokban, ami mind nemzeti, mind nemzetközi szinten gazdasági, társadalmi, politikai és szervezeti-adminiszt­ratív intézkedések egész sorát követeli meg. Nyilvánvaló azonban, hogy e bonyolult feladat a hagyományos kapitalista módszerek, a spontán piaci folyamatok segítségével gya­korlatilag megoldhatatlan. Az egyedül jár­ható út a központosított állami gazdaságirá­nyítás, a piaci folyamatok tudatos szabályo­zása. Eljanov könyve kitűnően megszerkesztett, logikus felépítésű mű. A kötet gondolatgaz­dagsága, a szerző világos okfejtése, egyszerű stílusa hasznos és élvezetes olvasmányt biz­tosíthat nemcsak a fejlődő országok problé­mái, hanem más társadalmi, gazdasági és politikai kérdések iránt érdeklődő olvasók számára is. A kötet magyar nyelvű kiadását bizonyára szívesen forgatnák és vásárolnák a hazai könyvtárak és könyvesboltok látogatói is. Lévai Imre 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom