Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - A. J. Eljanov: Fejlődő országok: a gazdasági növekedés problémái és a piac
sági szerepe egészének és arányainak régiónkénti, illetve országonkénti különbségei elsősorban két fontos tényezőre vezethetők vissza, nevezetesen: a történelmi, valamint a méretbeli eltérésekre. Végül megállapítja, hogy bár a fokozódó központi beavatkozás hatására a fejlődő országok gazdasági növekedése nem tekinthető spontán vagy csak külső erők által befolyásolt folyamatnak, éppen az állam gazdasági tevékenységének nagy gyakorlati jelentősége folytán válik a nemzeti piac vizsgálata oly fontossá. A kötet második része, amelynek címe: A nemzeti piac strukturális sajátosságai, három fejezetében részletesen elemzi a fejlődő országok belső piacának közös, jellemző vonásait. A könyv harmadik fejezetében a szerző megvilágítja a piac fejlettségi színvonala és felvevőképessége közötti különbségeket: amíg az előbbi az áru- és pénzviszonyok szélességét és a társadalmi munkamegosztás mélységét tükrözi, addig az utóbbi a fentieken kívül a fogyasztók számától is függ. A különbség- tétel alapján a szerző az ún. kis és nagy országok fogalmának pontosítására is kísérletet tesz. A fejlődő országok belső piacának fejlettségét a naturális és félnaturális gazdálkodás viszonylag nagy súlya, valamint a bérmunkarendszer meglehetősen alacsony fokú elterjedtsége jellemzi. A piac felvevőképességét az ágazati és területi kapcsolatok gyengesége is korlátozza, s ez egyúttal a fejlődő országok társadalmi-gazdasági előrehaladásának útjába is súlyos akadályokat gördít. A szerző kötete negyedik fejezetében a fogyasztói kereslet összetevőit veszi vizsgálat alá. Az egyéni jövedelmek elosztásának elemzését a fejlődő országok gazdaságán belül három alapvető szféra: a modern, a közbülső és a tradicionális szektor közötti különbségtétel alapján végzi. A fejlődő országokban a jövedelmek elosztása szélsőségesen egyenlőtlen, koncentrációja rendkívül nagyfokú. Ez két egymással összefüggő körülmény következménye: egyrészt a gazdasági fejlődés torz, egyoldalú jellegének, másrészt az alapvető termelőerő, a falvak és a városok széles dolgozó tömegei kegyetlen kizsákmányolásának az eredménye. A szerző a fogyasztói kiadások összetételének és dinamikájának elemzése során rámutat, hogy az állami fogyasztás gyorsuló emelkedése ellenére a fogyasztási cikkek és szolgáltatások piacán a magánkiadásoké a döntő szerep. Amíg a fogyasztói kereslet nagyságát a személyes pénzjövedelmek szintje határolja be, addig annak szerkezetét számos különböző tényező együttese határozza meg. Ezek közül kiemelkedő fontossággal bír azún. demonstrációs hatás: a fejlődő országokban a szükségletek nemcsak a helyi, hanem sokkal inkább a világ termelőerői fejlődésének hatására emelkednek. A probléma egybenatár- sadalmi-gazdasági kérdések komplex megközelítésének, valamint a társadalmi fejlődés céltudatos központi szabályozásának szükségességét is jelzi. Az ötödik fejezet a felhalmozásnak és a termelési eszközök piacának kapcsolatát tárgyalja. Funkcióját tekintve a termelési eszközök két fő csoportra oszthatók: a munkaeszközök és a munkatárgyak csoportjára. Minthogy a termelési eszközök közül a munkaeszközök szerepe különösen fontos, a szerző ezek piacának vizsgálatával kezdi a téma tárgyalását, majd ezután az álló- és a forgótőke közötti viszony elemzésére tér át. Rámutat, hogy a fejlődő országok esetében a nemzeti jövedelem felhalmozásra kerülő részének viszonylag alacsony hányada egymagában nem ad választ az elmaradottságból való kilábalás alapkérdéseire. A felhalmozási lehetőségeket ugyanis végső soron a gazdasági fejlettség adott színvonala határozza meg: egy korábbi időszak eredményei a későbbi fejlődés alapját jelentik. A felhalmozás problémáját ezért bármely ország esetében a termelési és a piaci potenciál figyelembevételével célszerű vizsgálni. A fejezet végén a szerző arra is rámutat, hogy a gyorsított gazdasági növekedés fő tartalékai nemcsak az extenzív források fokozott kihasználásában, a felhalmozási hányad növelésében, hanem — és egyre inkább — az intenzív formákban, a felhalmozás hatékonyságának növelésében rejlenek. A könyv harmadik, A termelés és a piac belső kapcsolatai című része négy fejezetből áll. A kötet hatodik fejezete a gazdasági növekedés népgazdasági arányainak általános kérdéseit tárgyalja. A „harmadik világ” országaiban az ipar egyrészt a helyi fizetőképes kereslet, 145
