Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1977 (4. évfolyam)
1977 / 1. szám - Puja Frigyes: Nemzeti és nemzetközi érdek a magyar külpolitikában
A Szovjetunió a magyar nép segítségére sietett 1956-ban, az ellenforradalom idején is. A Szovjetunió mindig támogatta és most is támogatja népünket a szocializmus építésében. A történelemnek ez a sajátos menete nagyban hozzájárult népeink bensőséges viszonyának kialakulásához. A közös harc tanulságai egyértelműen bizonyítják, hogy a magyar—szovjet viszony ápolása, szoros együttműködésünk népünk, nemzetünk létérdeke. Számunkra különlegesen fontos, hogy kapcsolatainkat a Szovjetunióval mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren tovább gazdagítsuk. A magyar kommunisták a Szovjetunióhoz való viszony kérdésében soha nem ingadoztak. Meggyőződésünk ma is, hogy nem lehet igazi internacionalista az, aki szovjetellenes. 2. A magyar külpolitika szoros kapcsolatok kiépítésére törekszik a szomszédos szocialista országokkal, Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával. A szomszédos szocialista országokhoz fűződő viszonyunk alakításában abból indulunk ki, hogy ezeknek az országoknak a társadalmi rendszere szocialista, a jó kapcsolatok alapvető feltétele tehát adva van. A második tényező a szomszédság, az a sok szál, amely népünket ezeknek az országoknak a népeivel több mint egy évezred óta összefűzi. Népeink egymásrautaltságának, elnyomás elleni közös harcának számtalan példájául szolgál a történelem. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy az uralkodó osztályok évszázadokon át mesterségesen szították a gyűlöletet népeink között. A régi Magyarország földbirtokosai és tőkései elnyomták és kegyetlenül kizsákmányolták a nemzetiségeket. Ugyanakkor történelmi tapasztalat az is, hogy egyes szomszédnépek akkori vezetői — ez alól csak a legkiválóbbak voltak kivételek — nem értették meg a magyar nép szabadságtörekvéseit, s olykor a reakciós Habsburg-monarchiát, vagy később, a Tanácsköztársaság idején az antant-hatalmakat támogatták. A Horthy-fasizmus revíziós politikát folytatott, amely kiváltotta a szomszédos népek gyanakvását és ellenállását. A szocialista Magyarország külpolitikájának egyik nagyon fontos feladata az volt, hogy a régi viszálykodás helyett elősegítse a testvéri együttműködést hazánk és a szomszédos szocialista országok között. Külpolitikánk nagy eredményeket mutathat fel ezen a téren. A Horthy-Magyarország emléke elmosódott, a szocialista Magyarországot szomszédai úgy ismerik, mint a következetes internacionalista politika egyik szilárd képviselőjét. Kapcsolataink Csehszlovákiával széles körűek, együttműködésünk minden területen jó. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal kölcsönösen előnyös és fejlődő kapcsolataink vannak, annak ellenére, hogy néhány nemzetközi kérdésben nem teljesen azonos az álláspontunk. Romániával ugyancsak sokat fejlődtek kapcsolataink. Ezen országokkal való együttműködésünk további bővítésében nagy szerepet játszhatnak az országainkban élő nemzetiségek, amelyek az összekötő kapocs, a híd szerepét vállalhatják. 3. A Magyar Népköztársaság a nem szocialista világban jelenleg különösen két területre összpontosítja figyelmét: Nyugat-Európára és az Európához közel eső arab világra. Nyugat-Európa legtöbb országával gyümölcsöző kapcsolataink vannak; ezekkel az országokkal a Magyar Népköztársaság konstruktív kapcsolatokat tart fenn politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Különös súllyal esnek latba a gazdasági kapcsola9
