Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE - Szilágyi Zoltán: Az ENSZ szerepe a gyarmati rendszer felszámolásában
(1958) sz. közgyűlési határozat tudomásul veszi, hogy az ENSZ-szel való konzultálás után az érintett igazgató hatalmak részéről tett vagy teendő lépések eredményeképpen Fran- cia-Togo, Francia- és Brit-Kamerun, Olasz- és Brit-Szomália továbbá Nyugat-Szamoa várhatóan 1960-ban függetlenné válik. 1973-ig az ENSZ közreműködésével a csendes-óceáni szigetvilág gyámsági területeinek kivételével valamennyi korábbi gyámsági terület elnyerte függetlenségét.6 Ez a tény a szocialista és az újonnan függetlenné vált országok, továbbá a gyámsági területek lakossága együttes fellépésének és erejének köszönhető. Az önkormányzattal nem rendelkező területek függetlenné válásának folyamata 1960-ig Az Alapokmány XI. fejezete, amely az önkormányzattal nem rendelkező területekre vonatkozó nyilatkozatot tartalmazza, lényegesen kevesebb kötelezettséget ír elő az igazgató hatalmak számára, mint a gyámsági területekkel kapcsolatos rendelkezések. A 73. cikk nem beszél önrendelkezési jogról vagy függetlenségről. Az Alapokmány 1. cikke azonban az Egyesült Nemzetek céljaként a többi között az önrendelkezési jog érvényesítését is megjelöli. Az 1. cikk 2. bekezdésében szerepel az ENSZ ama célja, hogy „sl nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson”.7 A San Franciscó-i konferencián a Szovjetunió küldöttsége javasolta, hogy a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének elvét rögzítsék az Alapokmányban. Bár az elv értelmezése körül már akkor heves viták folytak, ezt egyetlen küldött sem ellenezte.8 Az önrendelkezési jog a népeknek, illetve a nemzeteknek az a joga, hogy maguk döntsenek saját sorsukról, szabadon határozzák meg politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális berendezkedésüket,különösen nagy jelentőségű a gyarmati hatalmak és a függő területek népei közötti viszony szempontjából. Az anyaországtól olykor sok ezer kilométer távolságban levő gyarmati területeken élő népek helyzete megjavulásának, függetlenségük kivívásának előfeltétele, hogy megszabaduljanak az anyaországhoz fűződő kötelékektől és az önálló államiság útjára lépjenek. A még gyarmati sorban élő népek önrendelkezési joga biztosításáért folyó nemzetközi harc ennek a folyamatnak az elősegítését szolgálta. Éppen ezért az ENSZ-ben a gyarmatosításellenes erők a szervezet létrejötte óta arra törekedtek és törekszenek, hogy a 73. cikk rendelkezéseit mindenkor az önrendelkezési jog alapján és annak megfelelően értelmezzék. Az ENSZ Közgyűlése már első ülésszakán egyhangúlag határozatot fogadott el az önkormányzattal nem rendelkező népekre vonatkozólag, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Alapokmány XI. fejezetében vállalt kötelezettségek teljes mértékben érvényesek.9 A Közgyűlés azt is kinyilvánította, hogy tudatában van az önkormányzattal nem rendelkező népek problémáinak és politikai törekvéseinek. Kívánatosnak és nagy jelentőségűnek tartotta, hogy az igazgató hatalmak a szóban forgó területek politikai előrehaladásáról is beszámoljanak az ENSZ-nek küldött évi jelentéseikben. 95
