Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE - Madari Dániel: Az NSZK ellenzéki pártjainak (CDU, CSU) külpolitikai nézetei és tervei
MADARI DÁNIEL Az NSZK ellenzéki pártjainak (CDU, CSU) külpolitikai nézetei és tervei 1976. október 3-án az NSZK-ban szövetségi parlamenti választásokra kerül sor. A választási harc a CDU 1975. június 23—25. között megtartott mannheimi kongresszusával már megkezdődött. A kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt hangsúlyozzák a következő választás különleges jelentőségét. Egyes vezető politikusok „sorsdöntőnek” nevezik, sőt azt állítják, hogy 1976 októberében hosszú időre eldől „Németország és Európa sorsa”.1 A hatalom megtartásáért, illetve megszerzéséért folytatott küzdelem — mint a „Németország és Európa sorsára” való hivatkozás is mutatja — nemcsak belpolitikai, hanem európai és világméretű nemzetközi problémák körül is folyik. A választások eredménye természetesen nem „sorsdöntő”; sem a CDU/CSU, sem a jelenlegi kormánykoalíció nem képes arra, hogy döntően megváltoztassa Európa sorsát, mert az objektív külső és belső tényezők keretek közé szorítják cselekvési lehetőségeiket. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek a keretek az NSZK esetében tágabbak, mint a többi nyugat-európai ország esetében. Az NSZK gazdasági, politikai és konvencionális katonai ereje lehetővé teszi, hogy bizonyos európai folyamatokban — a politikai és katonai enyhülés, a kelet—nyugati együttműködés, a nyugat-európai integráció, a nyugat-európai országok és a harmadik világ kapcsolatai kérdésében — módosításokat és hangsúlyeltolódásokat okozzon. Fontos tényező az is, hogy a nyugati világban mindkét politikai csoport jelentős szövetségesekkel rendelkezik. Az SPD a szociáldemokrata mozgalomban játszik vezető szerepet, a CDU/CSU pedig az ötvenes évekhez képest meggyengült, de a napjainkban újraéledő keresztény pártok szövetségére is támaszkodhat, ezenkívül — s ez a fontosabb — nemcsak szellemi rokonságban, hanem konkrét kapcsolatban áll a nyugateurópai és az amerikai katonai-hadiipari csoportok érdekeit kifejező politikai irányzatokkal. Ez utóbbi tényező határozza meg a kérdés jelentőségét. Az NSZK ellenzéki pártjainak külpolitikai nézetei és tervei megközelítően pontos képet adnak az enyhülés ellen fellépő erők nézeteiről és terveiről, főleg Európa vonatkozásában, de a szocializmus és az imperializmus világméretű konfrontációja szempontjából is. 69
