Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 3. szám - Kádár Béla: Dél-Európa nemzetközi szerepének változása

a gazdasági szféra oldaláról teremtett kedvező külső feltételeket a dél-európai térség szá­mára. Számos jel utal arra, hogy Dél-Európa gazdasági fejlődése az elkövetkező évtized­ben is felülmúlja a világátlagot, noha a gazdasági növekedés üteme kisebb lesz, mint a megelőző két évtizedben. Különösen Spanyolország és Törökország esetében várható további gyors ütemű gazdasági fejlődés. A fejlődésének korábbi lendületéből jócskán vesztett Olaszország, valamint Spanyolország nemzetközi munkamegosztásba való be­kapcsolódása főleg a technológiai fejlettség közepes sávján elhelyezkedő termékek (pet­rolkémia, jármű, tartós fogyasztási cikkek) előállítása terén a legdinamikusabb, a másik három dél-európai ország exportpotenciálja főleg a könnyűipari és a mezőgazdasági ter­mékek kategóriájában bővül. Továbbra is nő a dél-európai importpiacok jelentősége. Az évtized végére Olasz­ország a nyugat-európai importranglista negyedik-ötödik, Spanyolország a hetedik­nyolcadik helyet foglalja el. Megnövekedett gazdasági potenciáljuknak és dinamikusnak ígérkező távlati gazdasági fejlődésüknek köszönhetően a térség országai ma már kere­sett nemzetközi partnerek. Dcl-Európa külgazdasági orientációjának alakulása Az egyes országok közötti kapcsolatok intenzitását Dél-Európában is földrajzi, politikai­külpolitikai, technológiai, valamint a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos tényezők befo­lyásolják. A műszaki-gazdasági fejlettség magasabb fokán a földrajzi tényezők jelentősé ge csökkenő irányzatú. Dél-Európa országai számára — földrajzi fekvésük következté­ben — korábban is különleges jelentősége volt a tengeri úton való nemzetközi kapcso­lattartásnak. Ezért a közvetlen szárazföldi szomszédság nem határozta meg alapvetően a nemzetközi kapcsolataik struktúráját. A külső orientáció változásában a politikai-külpolitikai tényezők igen lényeges szerepet játszanak. A térség történelmileg kialakult intézményrendszerével összefüggés­ben a nemzetközi kapcsolatok viszonylati szabályozása hagyományosan állami feladat volt, a külkapcsolati szerkezet befolyásolásának eszköztára már a korábbi időszakokban kialakult, s a külkapcsolatok tükrözték az állam rendkívül erős pozícióit. A fasiszta dik­tatúrák eltűnése Görögországban és Portugáliában, a spanyol rendszer fokozatos fella­zulása, az olasz balratolódás a nemzetközi kapcsolatok politikai kereteinek lényeges változására vall. A dél-európai politikai fejlődés felgyorsulása nemcsak a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok javítása számára teremt kedvezőbb előfeltételeket, hanem ja­vítja a kapcsolatokat a fasiszta rendszerű országokkal való szorosabb kapcsolatokat el­lenző, szociáldemokrata kormányzatú észak- és északnyugat-európai országokkal is. A dél-európai térség külső orientációjának változásait mennyiségileg a külkereske­delmi kapcsolatok megoszlásának alakulása szemlélteti leginkább. A földrajzi, politikai, külpolitikai, technológiai szempontok jól tükröződnek a relációs súlypontok eltolódá­sában. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom