Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - Valki László: A gazdasági integráció mint az állami intézményrendszerek integrációja
ugyanis egyaránt intézménynek nevezhető a házasság, a mezőgazdasági társulás vagy az importengedélyezési hivatal. Az utóbbi kettő mégis tárgyunkhoz közelebb álló, szűkebb alkategóriába, a gazdasági intézmények közé sorolható. Tovább szűkítve a kört, a mező- gazdasági társulás figyelmen kívül hagyható, mivel ez legfeljebb a mikrointegráció szempontjából érdekelhetne bennünket. Annál fontosabb számunkra az importengedélyezési hivatal, amely az állami gazdasági intézmények egyike. Az importengedélyezési hivatal azonban nem önállóan tevékenykedik. Számára a gazdaságpolitika határozza meg a cselekvés főbb irányait, ezen belül azok a külkereskedelmet érintő gazdasági szabályozó mechanizmusok, amelyek adminisztrálása egyebek között éppen ennek a hivatalnak a feladata. Mindkettő szintén az állami gazdasági intézmények közé tartozik. Ilyen értelemben tehát — saját céljainkra — állami gazdasági intézményeknek, nevezhetjük — a gazdasági szabályozó mechanizmusokat, — a gazdaságpolitikát, valamint — a gazdasági szerveket.11 A gazdasági szervek funkciója az, hogy kialakítsák a gazdaságpolitikát, létrehozzák és adminisztrálják a gazdasági szabályozó mechanizmusokat. E funkciójukat döntések meghozatala útján látják el. Amikor tehát az állami gazdasági intézmények integrációjáról van szó, megkülönböztethetjük a gazdasági szabályozó mechanizmusok, agazdaságpolitikák, valamint a gazdasági szenek integrációját. Az integrált gazdasági szervek feladata ezek szerint az, hogy döntéseket hozzanak a regionális gazdaságpolitikák megteremtéséről, valamint a regionális szabályozó mechanizmusok bevezetéséről, illetve adminisztrálásáról. E szervek együttesen összefüggő szervezeti rendszert alkotnak. Itt voltaképpen két különböző értelemben beszélhetünk szervezetről: egyrészt a fenti tartalommal, másrészt abban az összefüggésben, hogy a nemzetközi szervezetek államok „részvételével” jönnek létre. A nemzetközi szervezet azonban bizonyos szempontból nyugodtan vizsgálható általános értelemben vett szervezetként, hiszen minden tekintetben jellemezhető a szervezet általános fogalmával. Tagjai ugyanis materiális értelemben nem államok, hanem egyének. A szervezet Kulcsár Kálmán definíciója szerint „az emberi munkamegosztás fejlődésével bizonyos cél vagy célok érdekében kifejtendő tevékenység elvégzésére alkotott olyan intézmény, amely csoporttulajdonságokkal rendelkezik, amelynek céljait, felépítését, tevékenységét formálisan meghatározott előírások szabályozzák, és amely e szabályozásból, valamint a szervezeten belül kialakuló nem formális emberi kapcsolatokból adódóan hierarchikusan felépített státusok és szerepek funkcionális hálózata, rendszere”.12 A nem nemzetközi szervezetekkel szemben az államközi organizációk csupán egyetlen különbséget tudnak felmutatni: az egyes státusok és szerepek jelentőségét az határozza meg, hogy az azokat betöltő személyek korunk legfontosabb makroszervezeti egységeit, a főhatalom közfontjait, az államokat képviselik. Ezeknek a személyeknek a magatartását olyan formális utasítások szabályozzák, amelyek az adott szervezeten kívül keletkeztek, ami természetesen nemcsak a nemzetközi szervezetek sajátos vonása, hiszen egyéb szervezetek is léteznek, amelyeknek „tagjai” elvileg más működő szervezetek. E körülménynek megfelelően az integrációs szervezet két összefüggésben is tanulmányozható: a szervezet tevékenységét formálisan meghatározó előírásoknak, valamint az államokat képviselő személyek utasításainak érvényesülése szempontjából. Vegyük sorra ezek után az intézményi integráció egyes elemeit, valamivel konkrétabban megjelölve, hogy mit értünk a szabályozó mechanizmusok, gazdaságpolitikák és szervezetek integrációján. Az első kettőt azonban külön kell választanunk a harmadiktól, figyelemmel a közöttük levő — az előbbiekben jelzett — viszonyra. A szabályozó mecha32
