Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - Valki László: A gazdasági integráció mint az állami intézményrendszerek integrációja
VALKI LÁSZLÓ A gazdasági integráció mint az állami intézményrendszerek integrációja Az alábbi tanulmány sokak számára talán kézenfekvő tételt próbál bizonyítani. Közgondolkodásunkban azonban a gazdasági integrációval kapcsolatban — úgy érzem — számos egyoldalú elképzelés él, amelyben gyakran háttérbe szorulnak az integráció intézményi aspektusai. Az integrációt ugyanis a köznyelv általában a nemzetközi síkon végbemenő összefonódással azonosítja, és kizárólag a par excellence gazdasági (azaz a termeléssel, a cserével, az elosztással összefüggő) jelenségeket véli idetartozóknak. Valójában azonban a jelenlegi nemzetközi szervezetek keretében a szó szorosabb értelmében véve az állami intézményrendszerek összefonódásának lehetünk a szemtanúi, amelyet csak kedvezß esetben követ a termelés, a csere vagy az elosztás szférájában megvalósuló integráció. Az intézményi folyamat szerintem éppen ezért jóval nagyobb figyelmet érdemelne, hiszen sok tekintetben ezen áll vagy bukik, hogy az adott régió tagállamai elérik-e a tulajdonképpeni célt, a szűkebb értelemben vett gazdasági összefonódást. Az általános integrációs folyamatnak nyilvánvalóan nem az intézményi integráció a lényege. Funkciójának fontossága azonban nélkülözhetetlenné teszi az eddiginél elmélyültebb tanulmányozást. A szocialista közgazdaságtudomány több művelője jól érzékelte az intézményi szempontok fontosságát. A következőkben ezért elsősorban az ő megállapításaikból indulok ki. E megállapítások többsége a tőkés integrációból leszűrt tapasztalatokon alapszik, igyekeztem azonban felhasználni a kibontakozó szocialista integráció fejlődéséből levonható következtetéseket is. A nemzetközi gazdasági integráció tartalma A marxista kutatók többségének véleménye szerint a gazdasági integráció — legszélesebb értelemben — a munka és a termelés társadalmi szervezeténenek és így végső soron a termelési viszonyok fejlődésének a megjelenési formája.1 A gazdasági integráció közelebbről a társadalmi munkamegosztás szélesedésének és mélyülésének köszönheti a létét. Káplár József a munkamegosztás fejlődésének két, szoros egységben levő oldalát különbözteti meg. ,,A munkamegosztás a differenciáló és integráló erők ellentmondásos egységének tekinthető” — állapítja meg, majd így folytatja: ,,az integráció funkciója egyrészt a tevékenységek egységbe fogása, különféle kapcsolati csatornák (áru-, pénz- stb. forgalom), valamint az arányokat biztosító szabályozó és irányító mechanizmusok, intézmények
