Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)

1976 / 2. szám - Sz. Kiss Csaba: Az új világgazdasági renddel kapcsolatos nemzetközi vita evolúciójáról

— tervezik, hogy 1976-ban központot létesítenek a fejlődő országokban folyó tudományos és technológiai kutatások koordinálására; egységes álláspontot dolgoznak ki a tudományos kutatások és a technológia fejlesztése fő feladatainak, módszereinek stb. kérdésében;

— saját közgazdasági kutató és információs központot létesítenek, mely elemzi a világgazdaság helyzetét, trendjeit, az árak alakulását, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok legkülönbözőbb kérdéseit;

— információs központot létesítettek a köztulajdonban levő vállalatok működéséről;

— továbbra is szorosan összehangolják a valutáris reformmal, a nemzetközi kereskedelem, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésével kapcsolatos elvi álláspontjukat és gyakorlati lépéseiket, szükség esetén újabb testületek, különleges bizottságok létesítésével erősítik együttműködésüket.

Hogy a hasonló tervekből mennyi valósul meg, nyitott kérdés, mindenesetre biztató, hogy a „harmadik világ” közgazdászainak 1976. február 2—7. között Algírban megrendezett első világkonferenciája olyan józan tanulságokat fogalmazott meg, mint például hogy a fejlődő országok elméleti felkészültsége, fejlesztési stratégiája és a nemzetközi együttműködésre vonatkozó érdemi állásfoglalása sajnálatosan elmarad a nemzetközi fórumokon tanúsított politikai aktivitásuktól. A fejlődők tárgyaló pozícióinak a legkülönbözőbb eszközökkel történő javítására annál inkább szükség van, mivel a fejlett tőkés országok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk, hogy rábírják őket radikális követeléseik módosítására. A stratégiai szempontból fontos fejlődő országoknak és reakciós rezsimeiknek nyújtott támogatás fokozásával egyre több helyütt próbálják megbontani frontjukat. Ezek az imperialista törekvések különösen időszerűvé teszik, hogy minél több fejlődő ország szakítson azzal a történelmietlen és osztályszempontoktól mentes felfogással, mely az ellentétet Észak és Dél, iparosodott és fejlődő országok szembenállásában látja, tekintet nélkül a szocializmus és a kapitalizmus közti különbségekre, és a gyakorlatban egyre inkább támaszkodjék arra a segítségre, melyet a fejlődő országok természetes szövetségesei, a szocialista országok nyújthatnak a haladó gazdasági követelések megvalósításához.

Az új nemzetközi gazdasági renddel kapcsolatos vita evolúciójának következő fontos állomása az el nem kötelezett országok negyedik csúcskonferenciája lesz 1976 augusztusában Colombóban. A konferencia remélhetőleg hozzájárul a fejlődő országok gazdasági kérdésekben követett stratégiai és taktikai irányvonalának alaposabb kimunkálásához, összehangolásához, s fokozza majd a fejlődők mozgalmának politikai elkötelezettségét az imperializmus, a neokolonializmus különféle formái ellen, a társadalmi haladásért vívott harcban.

59