Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
lek javítása annál fontosabb, mivel ezen a területen nincsenek hagyományos minták. A sokéves együttműködés kormányszinten jóváhagyott programját közösen határozzák meg a kölcsönös érdeklődés, a prioritások és a hosszú távú kötelezettségvállalás lehetőségeinek figyelembevételével. A kormányok célja, — hogy biztosítsák a két ország gazdaság- irányítási szerveinek aktív támogatását a programban meghatározott vállalkozásokhoz; — hogy mindkét ország ipari-kereskedelmi köreinek tevékenységét azokra a területekre irányítsák, ahol igazoltan a legjobbak a lehetőségek a mindkét ország perspektivikus gazdasági érdekeinek megfelelő együttműködéshez ; — végül, hogy kijelölje azokat a területeket, ahol az együttműködés fejlődése a dinamikus tervelőirányzatoknak köszönhetően hosszú időre biztosított. Ezt a tervgazdaságból fakadó előnyt a nyugati partnerek egyre inkább értékelik. CS. E. DEUTSCHE AUSSENPOLITIK 1975. 10. sz. GERHARD HUBER: A KGST-országok gazdasági kooperációja a tőkés ipari országokkal A legutóbbi években sokat fejlődött a szocialista országok és a fejlett tőkés ipari országok közötti gazdasági és műszaki együttműködés. Jól mutatja ezt a külkereskedelmi forgalom alakulása, amely 1960 —1972 között több mint háromszorosára emelkedett. A szocialista országok árucsere-forgalmában megnőtt a nagyobb nyugat-európai országok súlya. Az európai szocialista és tőkésállamok közötti gazdasági kapcsolatnak három lényeges jellemzője van. Először, a legutóbbi években a szocialista és a tőkésországok közötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a szocialista országok közötti kereskedelem. Itt természetesen figyelembe veendő, hogy a magasabb ráta mögött aránytalanul kicsi volumen rejlik. Másodszor, a KGST-országok és a nyugat-európai ipari országok közötti gazdasági kapcsolatokat egyre jobban befolyásolják a tudományos, műszaki és termelési területen megkötött kooperációs megállapodások, az energia- és nyersanyag- források közös feltárására, ipari üzemek berendezésére stb. vonatkozó szerződések. Harmadszor, az országok közötti kooperáció keretében számos vegyes szocialista és kapitalista társaság jött létre, amelyek elsődleges célja termékeik eladásának megszervezése, de szélesítik a kooperációt is. A szocialista és tőkésországok közötti gazdasági kapcsolatok növekedése számos új elméleti és gyakorlati kérdést vet fel, amelyek megkövetelik az elemzést. Ezek közé tartozik e kapcsolatok helye a világ- gazdasági kapcsolatok rendszerében, különösen a tőkés- és szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok társadalmi-gazdasági jellegének meghatározása; a szocialista gazdasági integráció és a szocialista és tőkésországok közötti gazdasági kooperáció elmélyítése közötti összefüggések, a szocialista és a tőkésországok között a jövőben lehetséges gazdasági együttműködés reális lehetőségei; azoknak a fő irányoknak és fontos területeknek a kijelölése, ahol a legeredményesebben fejleszthető a kooperáció. A marxista politikai gazdaságtani elemzésnek rá kell mutatnia azokra a még ki nem aknázott lehetőségekre, amelyek felhasználhatók a különböző társadalmi rendszerű országok közötti gazdasági kapcsolatokban a békés egymás mellett élés érdekében. További feladat azoknak az illúzióknak a megcáfolása, amelyek szerint ez a kooperáció minden problémát megold, és elsimítja a társadalmi és gazdasági síkon meglevő ellentmondásokat. A nyugati országokkal való gazdasági kooperáció helyes értékelését elősegítik a szocializmus építésének eddigi tapasztalatai. A szocializmus képesnek bizonyult arra, hogy a tőkésországokkal való nagyobb mérvű kooperáció nélkül megoldja gazdasági problémáit, jóllehet ez komoly nehézségekkel jár együtt. A tudományos-technikai forradalom korában viszont tekintetbe kell venni hogy a szocialista államok a kooperáció segítségével gyorsabban érhetik el gazdaságpolitikai céljaikat. Ez azonban nem 143
