Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tudományos konferencia a nemzetközi enyhülés és a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésénék kilátásairól
valamint a kelet—nyugati kereskedelem valóban tőkeigényes jellege következtében nem várható ebben a viszonylatban gyors és nagymértékű növekedés. A kelet—nyugati együttműködésben Európa szerepe a jövőben is változatlan. Ezen belül kiemelkedően fontos a két integrációs közösség, a KGST és EGK közötti viszony. A Közös Piac a szocialista közösséget rendkívül veszélyes társadalmi-politikai ellenfélnek tekinti, és különösen vigyáz arra, nehogy valamiképpen is függő helyzetbe kerüljön. A párbeszédet egyelőre illetékességi kérdésekkel, valamint a gazdasági szabályozási módszerek különbözőségére való hivatkozással korlátozza. Az EGK még nem kész a KGST-vel való érdemi tárgyalásokra. Egyrészt szeretne egyeztetett gazdaságpolitikát kialakítani a piacon belül, mielőtt a szocialista közösséggel tárgyalni kezdenek, másrészt ki akarja várni a szocialista közösségen belüli érdekkülönbségek „beérését”. Arra számít, hogy végül is a kisebb európai KGST-országok rákényszerülnek majd, hogy külön-külön szerződést kössenek a Közös Piaccal. Ilyen körülmények között a KGST egysége különösen fontos. A szocialista közösség országai továbbra is azon az állásponton vannak, hogy fejleszteni kell a számukra gazdaságilag előnyös munkamegosztást valamennyi fejlett tőkésországgal. Ezt segítené a Közös Piac és a KGST érdemi gazdasági együttműködése is. A szocialista országoknak arra kell törekedniük, hogy az új gazdasági rend az egész világgazdaság reformjának kezdete legyen. Támogatni kell a fejlődő országok haladó politikai követeléseit (szuverenitás, a természeti erőforrásaikkal való tervezés, a multinacionális vállalatok ellenőrzése). Annak hangsúlyozása mellett, hogy a szocialista közösség országai nem vettek részt a harmadik világ kizsákmányolásában és ezért anyagilag nem felelősek a kialakult helyzetért, folytatni kell a kutatómunkát, hogyan támogathatjuk hatékonyabban a fejlődő világ gazdasági fejlődését. A szocialista világ stratégiája kialakításakor számol azzal, hogy a tőkés gazdasági egyensúly zavarai politikai szempontból is labilissá és kiszámíthatatlanná teszik a helyzetet. Látnunk kell, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei — különösen akut kiéleződésük esetén — károsan befolyásolják a dinamikusan fejlődő kelet—nyugati gazdasági együttműködést és kapcsolatokat, és átmeneti nehézségeket okozhatnak azoknak az országoknak gazdasági életében, amelyek különösen erősen függnek a külgazdasági kapcsolatoktól. Az enyhülési folyamat automatikusan nem biztosítja a kelet—nyugati kereskedelem fejlődését, a gazdasági kooperáció, a kereskedelem, a tudományos-technikai kapcsolatok fejlődése viszont segíti az enyhülési folyamatot. összeállította: Gyovai Gyula, Kozma Ferenc, Sütő Ottó és Tolnay László. 118
