Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 1. szám - SZEMLE - Szilágyi Zoltán: Az ENSZ szerepe a gyarmati rendszer felszámolásában
A különleges bizottság és az ENSZ egyéb szervei továbbra is napirenden tartják Namíbia, Zimbabwe, Gibraltár, Francia Szomália, továbbá a szigetvilághoz tartozó 21 önkormányzattal nem rendelkező terület függetlenné válásának kérdését. Leleplezik a gyarmattartó hatalmak manővereit, amelyek arra irányulnak, hogy az említett területeket továbbra is gyarmati sorban tartsák. A gyarmati deklaráció végrehajtására vonatkozó EKSZ-akcicjicgram A szocialista országok internacionalista kötelességüknek tartják, hogy minden lehetséges eszközzel előmozdítsák a még gyarmati sorban élő népek mielőbbi megszabadulását a gyarmati imperialista elnyomás minden létező formájától, és azt, hogy segítséget nyújtsanak számukra önrendelkezési joguk és függetlenségük szabad gyakorlására. Ennek a következetes elvi politikának megfelelően a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, külpolitikai tevékenysége során a különböző nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben is hathatós lépéseket tett és tesz a méreteiben összezsugorodott, de stratégiai vagy gazdasági szempontból még mindig jelentős gyarmatok felszabadulásáért. Az ENSZ-nek a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolása érdekében kifejtett tevékenységében 1970-ben újabb jelentős eredmények születtek. Az ENSZ ebben az évben ünnepelte fennállásának 25., továbbá a gyarmati deklaráció elfogadásának 10. évfordulóját. A Szovjetunió kezdeményezésére, az afroázsiai országok többségének javaslata alapján a Közgyűlés 1969. december 4-én, a 2521/XXIV. sz. határozatában olyan döntést hozott, hogy a gyarmati deklaráció elfogadásának 10. évfordulójára speciális akcióprogramot készítenek a gyarmati deklaráció teljes végrehajtásának céljából. A Szovjetunió kezdeményezése arra irányult, hogy a nemzetközi közvéleményt és a világszervezetet mozgósítsa a gyarmattartó hatalmak gyarmati politikájának leleplezésére és az 1960-ban elfogadott gyarmati deklaráció előírásainak maradéktalan végrehajtására. Kétségtelen tény, hogy az ENSZ gyarmati deklarációjának 1960-ban történt elfogadása óta 1970-ig az ENSZ közreműködésével 26 gyarmati terület nyerte el függetlenségét 53 millió lakossal. 1970-ben azonban még mindig 44 gyarmati terület és 28 millió ember élt idegen uralom alatt.18 A különleges bizottság a Közgyűlés XXV. ülésszaka elé terjesztette az akcióprogramot, amelyet 1970. október 12-én, a 2621/XXV. sz. határozat formájában 86 szavazattal 5 ellenében, 15 tartózkodás mellett fogadtak el. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Dél-Afrika, Ausztrália és Üj-Zéland az akcióprogramot tartalmazó határozati javaslat ellen szavazott, Portugália pedig nem vett részt a szavazásban. A szavazás eredményéből látható, hogy a tagállamok túlnyomó többsége azonnali és hathatós lépéseket tartott szükségesnek a gyarmati rendszer utolsó maradványainak felszámolására. Az akcióprogram az egész világ közvéleménye előtt megbélyegezte a gyarmattartó hatalmakat, ugyanis leszögezte, hogy a gyarmatosítás olyan bűn, amely sérti az ENSZ Alapokmányát, a gyarmati deklaráció előírásait és a nemzetközi jog elveit. Morális kényszerítő erejét a gyarmattartó hatalmak politikájukban nem hagyhatják figyelmen kívül. ioo
