Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Vas-Zoltán Péter: A nemzetközi kapcsolatok elméletéről

Ha mindezt kivetítjük a nemzetközi kapcsolatok tudományterületére, nyomban kézzelfoghatóvá válik egyrészt a tudományos elemzés szükségessége, másrészt a politikai döntés tudományos megalapozásának az igénye.

3.4. A meghatározás feladatai

A meghatározásnak fel kell tárnia tárgya ismérveit, sajátosságait, be kell sorolnia tárgyát a legközelebbi felsőfogalomba, és meg kell alkotnia elhatároló ismérveit. Mindezt három lépésben kíséreljük meg:

1. meghatározzuk a kutatás tárgyát;

2. meghatározzuk a nemzetközi kapcsolatok elméletének a politikához, ideológiához és elmélethez való viszonyát;

3. bemutatjuk a más társadalomtudományokkal való kapcsolatát.

Mindebből következik, hogy kimerítően ez a meghatározás aligha végezhető el egy mondatban. Egy sikerültebb egymondatos definíció többé-kevésbé megvilágíthat egy fogalmat, de a fenti feladatokra nem vállalkozhat. Kísérletképpen mégis bemutatunk egy rövid meghatározást, amely a lényeges mondanivalóra feltétlenül utal:

A nemzetközi kapcsolatok elmélete a világ egyes történelmi vagy más módon elkülönült egységei közötti tartalmi kapcsolatokat vizsgálja abból a célból, hogy tudományos alapot nyújtson e kapcsolatok létrehozására, fenntartására és megváltoztatására irányuló döntésekhez.

3.4.1. A. kutatás tárgya

A nemzetközi kapcsolatok tudományterületén a kutatás tárgya a bi- és multilaterális, kormányközi és nem kormányzati szervek, intézmények, szakmák közötti, a valóság különböző szektoraiban meglevő tartalmi és funkcionális kapcsolatok. Alapvető az államok közötti politikai kapcsolat, de figyelembe kell venni az egyéb, nem közvetlenül politikai, de politikai értékű kapcsolatokat is. A kutatás tárgya e kapcsolatok elemzése, természetük, törvényszerűségeik, tanulságaik feltárása, hogy ezek alapján az adott helyzet erőviszonyait megismerjük, a közeljövő akcióit és programlehetőségeit feltárjuk és a távolabbi jövő prognosztikáját kidolgozhassuk.

A valóság különböző szektoraiban meglevő tartalmi kapcsolatok gyűjtőfogalma alatt a politikai és gazdasági mozgásokat, a katonai kérdéseket, a kultúra, művészet, tudomány, oktatás, sport, közlekedés és hírközlés nemzetközi vonatkozású eseményeit és a társadalmi mozgalmakat értjük; előfordulhat, hogy az e területeken jelentkező mozgások nem mindig politikai értékűek és nem mindig sorolhatók a nemzetközi kapcsolatok tudományterületét alkotó jelenségek közé. Az is lehetséges viszont, hogy valamely szektor (pl. sport) mozgása hol politikai, hol nem politikai értékű.

95