Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Vas-Zoltán Péter: A nemzetközi kapcsolatok elméletéről
bogy önálló diszciplina-e a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a választ korunk jellegének vizsgálatával kell keresnünk. Nemzetközi kapcsolatok természetesen hosszú évszázadok óta léteznek és különösen előtérbe kerültek a kapitalista társadalom kialakulásával. Korunk azonban több vonatkozásban új minőségi elemeket tartalmaz a nemzetközi kapcsolatok jellegét illetően. A két világrendszer fennállása előtt az osztályharc súlypontja az országokon belül volt. Ott dőlt el, hogy milyen irányú fejlődés következik. Ma, a két világrendszer küzdelmének korszakában az osztályharc lényege nemzetközi síkra tolódott át, a háborúk szerepe megváltozott a társadalomban, a korábbi helyi pusztulással szemben ma földrészek, ha nem az egész emberiség megsemmisülése a fenyegető veszély, és mindez megváltoztatta a bel- és külpolitika korábbi összefüggéseit. Úgy tűnik, hogy az a marxista tétel, amely szerint a külpolitika meghatározója a belpolitika, korunkban módosult és — eltekintve a szocialista országoktól — csak a világpolitika sarkpontjain álló hatalmakra érvényes, de számos ország vonatkozásában a nemzetközi viszonyokhoz való alkalmazkodás válik formáló tényezővé. Korunk egyik jellegzetess égé, hogy számos ország reakciós belpolitikája mellett, a nemzetközi osztályharcban antiimperialista erőt képvisel. Nem arról van tehát szó, hogy csupán a nemzetközi kapcsolatok rendkívüli meny- nyiségi kiterjedése és minőségi kibontakozása igényli a vele való tudományos foglalkozást, hanem arról, hogy a nemzetközi kapcsolatok jelentőségében beállott változás is megköveteli az elemzésben a sajátszerű megközelítést. A gyakorlat önmagában nem oldja meg az új helyzet által fölvetett problémákat. A rendkívül megnövekedett irodalom különben nemigen foglalkozik a „nemzetközi kapcsolatok elmélete” fogalmi meghatározásával. Magával a kifejezéssel adottnak tekinti és a klasszikus tudományterületekkel egyenrangú csoportba sorolja, különböző intézményeit (folyóiratok, kutatóintézetek, oktatási szervek) egyszerűen gyakorlati fórumoknak fogja fel. Láthatóan nem igényli a nemzetközi kapcsolatok fogalmi meghatározását e kapcsolatok mindennapi gyakorlata, a diplomácia sem. A diplomácia a külpolitikai stratégia keretein belül a napi taktika realizálásával foglalkozik, erőteljesen függ a napi politikától, sok esetlegesség determinálja és rövid távú gyakorlatban merül ki, tehát nem is tekinthető feladatának az elméleti munka. A fogalmi meghatározást egyébként sem lehet az alkalmi gyakorlatra bízni. Akkor is meg kell kísérelni kidolgozását, ha egyelőre nem rendelkezünk hozzá tankönyvszerűen rendezett ismeretekkel, ha vitás elemekkel kell is dolgoznunk, és egyhamar nem is várható egységes álláspont kialakítása. Valamiféle meghatározás megfogalmazására csak több oldalról történő megközelítésben és fokozatosan vállalkozhatunk. 88
