Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 3. szám - Palánkal Tibor: A gazdasági és monetáris integráció helyzete és távlatai az EGK-ban
gazdasági unió tervéről is. A monetáris unió rögzített árfolyamos megoldása — az agrárpolitikához hasonlóan — a protekcionizmus fokozásának veszélyét hordta magában. A fizetési mérlegek egyensúlyának és ezen keresztül a rögzített árfolyamok mindenáron való fenntartása a tagállamokat többek között az import korlátozására kénysze- ríthetné. S mivel ez egymással szemben kevésbé lehetséges, az importkorlátozások a kívülállókat érintenék még akkor is, ha a fizetésimérleg-problémák az egymás közötti kereskedelem egyensúlyának a felborulásából származtak. 1974—1975-ben bebizonyosodott, hogy a válságproblémák és az elhúzódó gazdasági nehézségek egyébként is a protekcionizmus fokozásához vezettek, s rögzített árfolyamok mellett még inkább ahhoz vezettek volna. Az EGK-integráció eddigi rendszere tehát nem kedvezett az összeurópai együttműködés fejlődésének, de károkat okozott az EGK-országoknak is. Európa népeinek közös érdeke hogy a nyugat-európai integráció olyan alternatívákban fejlődjék, amelyek összhangban állnak az európai együttműködés és biztonság rendszerével is. A nyugateurópai ipar további korszerűsítése, a modern technika kifejlesztése támaszkodhat a kelet—nyugati együttműködés tartalékaira is. Nyugat-Európa mezőgazdasági problémáira találhat olyan orvosságot, amely nem korlátozza a regionális összeurópai agrár- specializációt (a közvetlen agrárszubvencionálás kevésbé tesz szükségessé diszkriminációt) s általában kedvez a kereskedelem egészséges és diszkriminációmentes fejlődésének. A legutóbbi években világossá vált, hogy a monetáris unió az EGK-ban aligha valósítható meg a nemzetközi pénzügyi rendszer átfogó reformja nélkül. Ebben a szocialista országok is részt vehetnek, s az EGK monetáris uniója olyan konstrukciókkal egészülhetne ki, amelyek elősegítenék az összeurópai pénzügyi és gazdasági együttműködést. Az EGK „kifelé tekintő” jellege mellett döntő kérdés a nyugat-európai integráció politikai arculata és irányultsága is. A „nukleáris Európa” koncepciója aligha egyeztethető össze a szilárd európai biztonsággal. A monetáris és gazdasági unió, általában az EGK-integráció távlatai, annak konkrét formái és jellege számos belső és külső politikai és gazdasági tényezőtől függ. Ezek között mindenkor döntő lesz a tagországok belső gazdasági helyzetének, konjunktúrájának és különösen fizetési mérlegének alakulása. Hasonlóan meghatározó lehet a belső politikai erőviszonyok változása is. Az EGK távlati fejlődése és annak világgazdasági hatásai azonban nem utolsósorban függnek a nemzetközi politikai légkör alakulásától. Ilyen szempontból az EGK és a KGST közötti közvetlen kapcsolatok és maga az európai együttműködési és biztonsági rendszer megteremtése is pozitívan befolyásolhatja a nyugat-európai integráció jellegét és az EGK-országok együttműködési készségét. 1 Werner Report. Economic and Monetary Union in the Community. Supplement to Bulletin 11, 1970. 12. 1. 2 Lásd OECD Observer, 1975. március—április. 3II Sole 24 Ore, 1975. április 4. 4 The World Today, 1975. május 201. 1. * The Economist, 1974. december 14. 4S
