Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Patkó András - Várnai Iván : Energiaválság
árfolyamok kialakítása; 5. feltételezve, hogy az SDR (különleges lehívási jogok) növekvő szerepet fog játszani a tartalékrendszerben, szükség van arra, hogy világosan meghatározzák sajátos funkcióját a fejlesztési támogatások területén; 6 Energia Világszervezet létrehozása a GATT keretében. Douglas Evans megvizsgálja az egyes szuperblokkok helyzetét és egymás közötti kapcsolataikat, „Eurafrika” — az EGK és a társult afrikai és egyéb országok szuperblokkja — fejlődését, a Szovjetuniónak mint eurázsiai hatalomnak a helyzetét, az Egyesült Államok gazdasági hegemóniáját Latin-Amerikában, Japánnak mint kelet-ázsiai és világhatalomnak az újbóli felemelkedését és Kína külgazdasági politikáját is. A tényt, hogy a világgazdaságban léteznek jelentős kisugárzó erővel rendelkező gazdasági központok, a marxista elemzések sem tagadják. Ezek is az USA-t, az EGK-t és Japánt jelölik meg világgazdasági központokként, hangsúlyozva, hogy a fejlett tőkésországok egymás közötti versenyében a második világháború után — a gazdasági integrálódás és a gyorsabb ütemű gazdasági növekedés következtében— az USA- hoz képest fokozódott az EGK és Japán gazdasági súlya. Tény az is, hogy a Szovjetunió és a többi KGST-ország szintén önálló és egyre jelentősebb központja, dinamikus tényezője a világgazdaságnak. Kérdéses azonban Kínának önálló világgazdasági központként (Evans fölfogásában szuperbiokként) való kezelése, mivel súlya a világtermelésben nagyon csekély (még a 4 százalékot sem éri el), külkereskedelmének volumene pedig körülbelül Ausztria szintjén áll, s az országra ma is a nagy mértékű gazdasági elmaradottság a jellemző. Kína „rangjának" emelkedése a nyugati politikai tanulmányokban minden bizonnyal nem az ország világgazdasági súlyával függ össze, hanem inkább Kínának az önálló atomütőerő kifejlesztésére tett erőfeszítéseivel, a szocialista táborral való szakításával, a „szuperhatalmakkal”, elsősorban a Szovjetunióval szembeni frontnyitásával. A politikai és a gazdasági polaritás elméletének egyaránt hibája, hogy az elemzés formális eleganciája érdekében — vagy célzatosan — figyelmen kívül hagyja korunk alapvető ellentmondását, ami a szocialista és az imperialista világrendszer közt áll fenn s nem a „szuperblokkok" vagy „szuperhatalmak” (pólusok) között. Evans így fogalmaz: „A szuperblokkok közötti konfliktus gyakorlatilag ideológián túli vagy legalábbis ideológia feletti konfliktus, amely a gazdasági folyamatokból nőtt ki.” (79.1.) Ennek megfelelően a Szovjetunió és Kína közötti konfliktust sem elsősorban ideológiai, hanem geopolitikai okokkal magyarázza. Úgy tűnik, Evans túlértékeli a szuperblokkok növekedéséből, a gazdasági regionalizmus fokozódásából fakadó regionális protekcionizmus, az „új merkantilizmus” veszélyét. A világgazdaság a második világháború óta a fokozódó liberalizálódás felé halad, amely a világkereskedelem rendkívül dinamikus növekedésében nyilvánult meg. Jellemző például, hogy az elmúlt évtizedben a Közös Piac és a KGST (Evans fölfogásában mindkettő szuperblokk) közötti kereskedelem dinamikusabban növekedett,mintaKGST-n belüli kereskedelem. Kétségtelen, hogy a tőkés világgazdaság jelenlegi egyensúlyzavarai próbára tehetik a nemzetközi munkamegosztás jelenlegi, viszonylag liberális rendszerét. A gazdasági erőközpontok közötti fokozódó interdependencia és a GATT keretében mintegy 100 ország bevonásával folyamatban levő kereskedelmi tárgyalások azonban bizonyára ellensúlyozhatják a regionális protekcionizmus esetleges fokozódását, elháríthatják az erőközpontok közötti gazdasági hadviselés veszélyét. Dobosi István PATKÓ András—VÁRNAI Iván: Energiaválság. Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1975. 210 1. Néhány folyóiratcikk és a Világgazdaság, a Magyarország, a Figyelő, valamint napilapjaink elismerést érdemlő publicisztikai tevékenysége után a magyar könyvkiadás is letette névjegyét az energiaválság kérdésében. A Kossuth Könyvkiadó igen helyesen, az aggályoskodás és a várakozás kényelmesebb pozícióján túllépve, ha szerény terjedelemben is, de könyvet adott ki erről a politikai és gazdaságpolitikai szempontból annyira fontos kérdésről, méghozzá két fiatal, tehetséges szakember tollából. A terjedelem szabta lehetőségek között a könyv a mai IJQ
