Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - Közlemény a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről (Részlet) (Berlin, 1970. december 2.)
Szovjetunió képviselői a Varsói Szerződésben részt vevő államok Politikai Tanácskozó Testületének berlini tanácskozásán megvizsgálták az Európában kialakult helyzetet. A tanácskozás megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista országok erőfeszítése hatékonyan segíti elő a helyzet egészségesebbé válását az európai kontinensen s a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek gyakorlati megvalósítását. Megállapították, hogy az utóbbi időben az európai államok viszonyában mind nagyobb mértékben utat tör az enyhülés és a széles körű jószomszédi együttműködés irányzata. A tanácskozáson képviselt államok üdvözlik az európai helyzet ilyen alakulását, amely megfelel valamennyi — kis és nagy — európai nép érdekeinek s a tartós béke biztosításának világszerte. A továbbiakban is elő akarják mozdítani a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiterjesztését és elmélyítését más európai államokkal, amelyek a maguk részéről hajlandók a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját folytatni. Ezúttal is leszögezték: minden ország viszonylatában szigorúan érvényesíteni kell a függetlenség, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenjogúság s az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződés megkötésének, valamint a Lengyel Népköztársaság és az NSZK szerződése parafálásának nagy nemzetközi jelentőségét. A második világháború és a háború utáni fejlődés eredményeképpen kialakult európai helyzetnek és a jelenlegi európai államhatárok sérthetelenségének elismerése, valamint annak az elvnek a betartása, hogy a vitás kérdéseket kizárólag békés eszközökkel kell megoldani, s nem szabad erőszakhoz vagy az erőszak alkalmazásával való fenyegetéshez folyamodni •— mindez rendkívül nagy jelentősgű az európai béke sorsa s ez európai népek békés jövője szmpontjából. E szerződések hatályba lépése meg fog felelni minden állam és minden nép legfőbb érdekeinek. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag kifejezték szolidaritásukat a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikájával. Az egész európai fejlődés arról tanúskodik, hogy az NDK részvétele nélkül nem lehet tartós békét kiépíteni ebben a térségben. Egyenjogú kapcsolatok megteremtése a Német Demokratikus Köztársaság és más olyan államok között, amelyekkel ilyen kapcsolat még nem áll fenn, többek között a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályainak megfelelő kapcsolat megteremtése az NDK és az NSZK között, az NDK felvétele teljes jogú tagként az ENSZ-be és más nemzetközi szervezetekbe —- mindez létfontosságú követelése korunknak és fontos tényezővel járulna hozzá az európai és a nemzetközi biztonsághoz. A tanácskozáson képviselt államok teljes mértékben támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt a jogos követelését, hogy az NSZK eleve hatálytalannak ismerje el a müncheni egyezményt, az abból folyó összes következményekkel együtt. Elősegítené az európai helyzet javulását, valamint az NSZK és a szocialista országok kapcsolatának fejlődését, ha az NSZK egyértelműen és végérvényesen elhatárolná magát a hitleri rabló politikát megtestesítő diktátumtól. A tanácskozáson megállapították, hogy más európai kérdések rendezésének feltételei is kialakulóban vannak. Ebben az összefüggésben kifejezésre jutott az a reménye hogy a nyugat-berlini kérdésről most folyó tárgyalás hölcsönösen elfogadható egyezménnyel fog zárulni, amely megfelel a közép-európai enyhülés érdekeinek, a nyugat-berlini lakosság szükségleteinek s az NDK jogos érdekeinek és szuverén jogainak. A tanácskozás résztvevői kifejezést adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívása újabb fontos szakasz lenne az európai béke megszilárdításának útján. Hála a már elvégzett előkészítő munkának, megvannak az említett tanácskozás kellő feltételei. Alapjában véve megjelölték a napirendet, meghatározták az értekezlet résztvevőinek összetételét, széles alapot teremtettek a kölcsönös megértéshez és a pozitív eredményiek biztosításához. Az értekezlet összehívásával kapcsolatban álló valamennyi kérdés összeegyeztetése a kétoldalú kontaktusok mellett most többoldalú tanácskozást igényel minden érdekelt állam részvételével. Sok európai állam emellett foglalt állást. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel fogadták a finn kormány új kezdeményezését, amely sze106
