Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 2. szám - Kovács Géza: Prognosztika, külpolitikai prognosztika

mértékben éppen a logikai megközelítések segítségével lehet előrehaladni, sőt éppen e logikai megközelítések eredményezik az első számszerűsített vagy számszerűsíthető információkat. 4. A prognosztikai tevékenység tervezése A prognosztizálás gondos előkészítést és szervezést igényel. Ezért indokolt magá­nak a prognosztikai tevékenységnek a megtervezése. Első feladat a prognosztizálandó témák meghatározása. A prognosztizálandó témákat nem lehet önkényesen meghatározni. Elsősorban azért nem, mert a prognosztizálási téma struktúrájának tükröznie kell a szóban forgó terület tevékenységi struktúráját. A külpolitikai tevékenység struktúrájában is vannak fontosabb és kevésbé fontos ele­mek. Ezek a tevékenységek hierarchikusan is egymásra épülnek. Emellett a tevékeny­ségeknek időbeni egymásra épülésük is van, egyes problémák megoldása feltétele a kö­vetkező problémák megoldásának. Vannak hosszabb és rövidebb kifutású, nagyobb vagy kisebb felkészülést igénylő feladatok. Ezeket a prognózisok készítésénél azért kell figye­lembe vennünk, mert — mint már szó volt róla — a prognózisok a döntésekhez nyújta­nak információkat, és az elkészült prognózisok, valamint az azok figyelembevételével hozott döntések együttesen információkat jelentenek a további prognózisokhoz és dön­tésekhez is. A tématervezés jelentősen növeli a prognosztikai munka hatékonyságát. Több esetben azért nem lehet a prognosztizálás eredményeit kielégítő mértékben hasznosítani, mert hiányoznak olyan kulcsfontosságú prognózisok, amelyek lehetővé tennék más prognó­zisok felhasználásának javítását. A prognosztizálási témák megtervezése természetesen nem jelenti azt, hogy minden téma prognózisának elkészítéséhez egyidejűleg hozzá kell kezdeni. Szükséges azonban tudnunk, hogy egy-egy téma feldolgozásának mik voltak az előzményei, hogyan törté­nik a prognózis eredményeinek a hasznosítása, és milyen témák prognosztizálására kerül sor a szóban forgó prognózisok elkészülése után. A következő feladat a kiválasztott témakörhöz rendelkezésre álló információk össze­gyűjtése. A feladat itt kétirányú. Egyrészt össze kell gyűjteni a témakör által jelzett terü­let, tevékenység korábbi és jelenlegi, hazai és külföldi fejlődésére vonatkozó információkat. Más­részt viszont azokat a korábban elkészült prognózisokat, amelyek a szóban forgó terület, tevékenység, illetve az azt befolyásoló körülmények jövőbeni alakulásáról tájékoztat­nak bennünket. Az információknak ez utóbbi csoportja rendkívül lényeges. Hiszen a múlt és a jelen ebben az összefüggésben számunkra „csak” annyiban érdekes, amennyi­ben a jövőt is alakítja. Azt viszont tudjuk, hogy a jövő nem egyszerűen a múlt s a jelen folytatása, hanem megváltoztatása is. A változásokról a már elkészített prognózisok — hazaiak és külföldiek — , ha megfelelő tudományos alapokkal rendelkeznek, közvetle­nebbül tájékoztatnak bennünket, mint a múltra és a jelenre vonatkozó információk. Annál is inkább, mert ezeket a prognózisokat hazánkban és más országokban is azért 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom