Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - TESTVÉRLAPJAINKBÓL
DEUTSCHE AUSSENPOLITIK 1974. 6. sz. Gerhard Brende/—Hans-Joachim Dubrowsky: A KGST-országok külkereskedelme a szocialista gazdasági orientáció feltételei között A szocialista országoknak a KGST-n belül folytatott gazdasági együttműködése a szocialista államközösség politikai és gazdasági erősítésének döntő tényezője. Az együttműködési formák között mindig is alapvető jelentőségűek voltak a külkereskedelmi kapcsolatok. Ezeket a kapcsolatokat a Komplex Program is az együttműködés további elmélyítése fő eszközének tekinti. A szocialista gazdasági integráció egyrészt lehetővé teszi, másrészt megköveteli a külkereskedelem tökéletesítését, fejlesztését. A szocialista külkereskedelem jellemzői a tervszerűség, stabilitás és folytonosság, a kapcsolatoknak a külkereskedelmi monopólium alapján történő alakítása, a nemzeti jövedelem és ipari termelés növekedési ütemét meghaladó tempó; az áruszerkezetnek a tagországok szükségleteinek megfelelő alakulása stb. A külkereskedelem impulzusokat kap a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésétől. A specia- lizáció és kooperáció fejlődésével nemcsak a forgalom volumene növekszik, de új feladatok is hárulnak a külkereskedelemre a nemzetközi beruházási kooperációban játszott szerepe folytán. A beruházásokhoz szükséges gépek, fölszerelések a külkereskedelem útján jutnak el rendeltetési helyükre. Új feladatok hárulnak a külkereskedelemre közös vállalatok létesítése révén, de a különféle nemzetközi gazdasági szered KGST-országok külkereskedelmének növekedése A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának fejlődése (milliárd rubel): Összes külkereskeA KGST-n belüli delmi forgalom külkereskedelem 1950 7,4 4,5 1955 14,1 8,4 1960 24,1 14,3 1965 35,8 22,5 1970 55,1 33,5 1972 68,2 41,7 1973 81,3 47,6 vezetek létrehozása is a külkereskedelem növekvő szerepére épül. A külkereskedelem új feladatainak megoldásához az állam külkereskedelmi monopóliumának erősítésére van szükség. Az adatokból látható, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint az ipari termelés vagy a nemzeti jövedelem. Míg a nemzeti jövedelem 5,7-szeresére, az ipar össztermelése 8,5-szeresére nőtt, addig a külkereskedelem 10-szeresére. Ez a fejlődési tendencia a Komplex Program elfogadása óta csak erősödött. Különösen gyorsan fejlődött a külkereskedelem az iparilag kevésbé fejlett KGST-országokban. Hosszú távon nőtt a KGST-országok részesedése a világkereskedelemben. 1950-ben 6,5%, 1972-ben már 9,6% esett rájuk. Jelenlegi részesedésük 10% körül mozog, de még ez sem felel meg gazdasági képességeiknek, vagyis a nemzetközi munkamegosztásnak még vannak kihasználatlan területei. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom is jelentősen nőtt a KGST-országokban. 1960- ban átlagosan 78 rubel körül mozgott, 1972-ben már 189 rubel volt. Az egyes KGST-országok között e tekintetben még elég nagyok az eltérő társadalmi, gazdasági és földrajzi adottságokkal magyarázható különbségek. (Pl. 1972-ben ez a mutató az NDK esetében 590 rubel volt, de Lengyelország esetében csak 260 rubel.) Az egyre nagyobb feladatok megoldásában különleges szerepet játszik a Szovjetunió, a vele való együttműködés valamennyi tagország A szocialista országok részesedése a KGST-országok külkereskedelmi forgalmában (1972, az össz-külke- reskedelmi forgalom %-ában): Szocialista KGST-országok országok részesedése részesedése Bulgária 80,2 78,1 Magyarország 68,1 65,0 NDK 71,0 67,8 Kuba 68,2 61,2 Mongólia 99,0 95,4 Lengyelország 62,3 59,4 Románia 53,7 46,6 Szovjetunió 64,5 59,6 Csehszlovákia 71,3 67,1 139
