Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve
Másfél éve már annak, hogy a chilei katonai junta puccsot hajtott végre. Mind ez ideig nem volt képes megszilárdítani helyzetét. A chilei nép ellenállása fokozódik, s a véres kezű katonai juntának előbb-utóbb el kell tűnnie a színről. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan elítéli a chilei puccsistákat,, s követeli a chilei nép akaratának érvényre juttatását. 4. A Magyar Népköztársaság három évtizedes külpolitikai tevékenysége során szert tett általános érvényű tapasztalatokra is. Megerősít bennünket e felfogásunkban az, hogy a legtöbb szocialista ország hasonló következtetésekre jutott. E tapasztalatokat figyelembe vesszük nemzetközi tevékenységünkben. a) Igazolva látjuk azt a marxista—leninista nézetet, hogy a szocialista ország külpolitikája a legszorosabb összefüggésben áll a belpolitikával. Fontos azonban ennek az összefüggésnek a másik oldala is: a szocialista ország külpolitikája hatást gyakorol a belpolitikára, ha ez az összefüggés nem is olyan közvetlen, mint az előbbi. Az a véleményünk, hogy valamely ország törekvése a szocializmusra nem lehet tartós, ha külpolitikájában nem a szocialista országok közösségére, nem a Szovjetunióra orientálódik. Ha valamely szocialista ország vezetői ezt nem veszik figyelembe, ha önmagukat szigetelik el a szocialista közösségtől, ha attól eltérő külpolitikát folytatnak, ez előbb- utóbb negatívan hat belpolitikájukra, s végső soron veszélybe sodorja a szocializmus építését országukban. Erre a legbeszédesebb példa a Kínai Népköztársaság maoista vezetőinek külpolitikája. b) Tapasztalataink azt mutatják, hogy valamely szocializmust építő vagy más haladó ország nem helyezkedhet a szocialista közösségtől és az imperialista tábortól való egyenlő távolság tartásának álláspontjára sem, nem lavírozhat közöttük azt gondolván, hogy mindkét felet a maga javára használhatja ki. Ha valamely ország vezetői valóban a szocialista utat választják, el kell határolódniuk az imperializmus törekvéseitől, sőt szembe kell szállniuk ezekkel, és szükségszerűen közeledniük kell a szocialista közösség nemzetközi célkitűzéseihez. Ha valaki ezt nem veszi figyelembe a külpolitikában, ez azt mutatja, hogy nem törekszik komolyan a szocialista orientációra, a legjobb esetben pedig azt, hogy nem tud eligazodni a nemzetközi események forgatagában, és téves útra került. c) Külpolitikai tapasztalataink szerint a szocialista országok sikeres nemzetközi tevékenységének elengedhetetlen feltétele a Szovjetunióval való szoros szövetség és együttműködés. Ez bővíti a szocialista országok külpolitikai lehetőségeit, növeli nemzetközi tekintélyét. Azt, hogy a .Magyar Népköztársaság mai nemzetközi helyzetét nem lehet egy napon említeni a háború előtti Magyarországéval, jelentős részben a Szovjetunióval való szoros együttműködésünknek köszönhetjük. Tévedés azt hinni, hogy a Szovjetunióval való külpolitikai együttműködés lazítása előnyöket hoz bármely szocialista országnak. Az ilyen magatartás csak arra jó, hogy gyengítse a szocialista közösség külpolitikájának hatékonyságát. d) Tapasztalatainkból azt a következtetést szűrtük le, hogy a szocialista országok nemzetközi tevékenységének szorosabb összehangolása a mai idők elengedhetetlen követelménye. A szocialista országoknak hovatovább minden fontosabb taktikai lépé15
