Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve
tok bontakoztak ki. Az arab népek igaz ügyért, az izraeli agresszió és következményei felszámolásáért küzdenek. A Közel-Keleten végbemenő események közvetlenül kihatnak az európai helyzet alakulására is. Politikai és gazdasági érdekeink egyaránt a szorosabb együttműködést igénylik. Az arab országok nagy többségével hagyományosan jó kapcsolataink vannak. Jalloud miniszterelnök 1974. februári látogatása több szocialista országban azt mutatja, hogy Líbia is javítani akarja viszonyát a szocialista országokkal. A politikai és a gazdasági kapcsolatokon túl lépéseket teszünk kulturális kapcsolataink bővítésére is. Ennek egyik mutatója a kairói Magyar Tudományos és Kulturális Központ múlt év őszén történt megnyitása. A Magyar Népköztársaság szélesíti kapcsolatait az ázsiai fejlődő országokkal is. Fock Jenő indiai és burmai látogatása ezt a célt szolgálta. Megkezdtük kapcsolataink kiépítését olyan ázsiai országokkal is, amelyekkel eddig nem, vagy csak szórványosan voltak kapcsolataink. Ezt jelzi Szingapúr, a Fülöp-szigetek, Indonézia külügyminiszterének, Thaiföld külügyminiszter-helyettesének, Laosz kormánydelegációjának múlt évi hazánkban tett látogatása is. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve alapján széles körű kapcsolatok kiépítésére törekszünk a fejlett tőkésországokkal. Ezen belül az európai tőkésországok állnak figyelmünk középpontjában. Ez természetes, hiszen Magyarország is európai állam, s az elmúlt évtizedekben sokrétű kapcsolatai alakultak ki az európai tőkésországokkal. A semleges Finnországhoz fűződő viszonyunk bensőségességét jól érzékeltette Kádár János Finnországban tett látogatása 1973 szeptemberében, valamint Kalevi Sorsa finn miniszterelnök múlt évi magyarországi látogatása. Jószomszédi kapcsolataink Ausztriával szinte minden területen bővültek. A közelmúltban fontos új egyezményeket parafáltunk, amelyek a közeljövőben aláírásra kerülnek. Magyarország és Norvégia viszonyában új szakaszt jelzett Trygve Bratteli norvég miniszterelnök múlt évi magyarországi látogatása. Hazánk és a nagyobb tőkésországok kapcsolatai ugyancsak fejlődtek, bár egyes vonatkozásokban gyorsabb haladás is elképzelhető. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság történetében első ízben került sor hivatalos — és eredményes — külügyminiszteri tárgyalásokra. Moro volt olasz külügyminiszter magyar- országi látogatása azt mutatta, hogy az olasz kormány érdeklődik kapcsolataink szélesítése iránt. Reméljük, hogy a közeljövőben sikerül új lendületet adni a magyar—francia és a magyar—angol kapcsolatoknak is. Nem lehetünk teljesen elégedettek országunk és az Egyesült Államok kapcsolataival. Szándékaink ellenére sem sikerült még minden kérdés rendezése. A múlt évben bekövetkezett portugáliai demokratikus fordulat azt a feladatot állítja elénk, hogy széles körű kapcsolatokat építsünk ki ezzel az országgal. Görögországgal, ahol szintén pozitív irányú változás állt be, intenzívebbé kívánjuk tenni kapcsolatainkat. A Magyar Népköztársaság erejéhez és lehetőségeihez képest részt vállal egyes nemzetközi problémák megoldásában is. Mindenekelőtt az európai biztonsági értekezletet említjük meg. A magyar állam
