Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)
1975 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Az ENSZ Közgyűlés 29. ülésszakának dokumentumaiból - Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló Charta
megerősítve, hogy bármely ország elsősorban maga felelős saját fejlődéséért, de ezzel együtt azt is, hogy az állandó, hatékony nemzetközi gazdasági együttműködés fontos tényezője saját fejlődési céljai teljes megvalósításának; szilárdan meg lévén győződve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok lényegileg tökéletesített rendszere kidolgozásának sürgős szükségességéről, A Közgyűlés ünnepélyesen elfogadja az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről szóló jelen Chartát, az adott kérdés kodifikálásának és fokozatos kidolgozásának első lépéseként: I. fejezet A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapelvei A nemzetek közötti gazdasági, valamint politikai és egyéb kapcsolatokat egyebek között a következő alapelvek szabályozzák: a) az államok szuverenitása, területi sérthetetlensége, politikai függetlensége; b) valamennyi állam szuverén egyenjogúsága; c) meg nem támadás; d) be nem avatkozás; e) kölcsönös és egyenlő előnyök; f) békés egymás mellett élés; g) a népek egyenjogúsága és önrendelkezése; h) a viták békés rendezése; i) az erőszak alkalmazása következtében keletkezett igazságtalanságok kiküszöbölése, melyek megfosztják az egyes nemzeteket azoktól a természetes lehetőségeiktől, melyek feltétlenül szükségesek fejlődésükhöz; j) a nemzetközi kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése; k) az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; l) az uralomra és a befolyásra való törekvés elutasítása; m) a nemzetközi szociális egyenlőség elősegítése; n) nemzetközi együttműködés a fejlődés érdekében; o) szabad tengeri ki- és bejárás azon országok számára, melyek nem rendelkeznek tengerparttal, a fentebb jelzett alapelvek értelmében. II. fejezet Az államok gazdasági jogai és kötelezettségei 1. cikk Minden állam szuverén és elidegeníthetetlen joga, hogy népe akaratának megfelelően, bárminemű külső beavatkozás, erőszak vagy fenyegetés nélkül megválassza gazdasági, úgyszintén politikai, szociális és kulturális rendszerét. 2. cikk 1. Minden állam teljes és állandó szuverenitással rendelkezik s ezt szabadon kell gyakorolnia természeti kincsei és gazdasági tevékenysége felett, beleértve a tulajdon, a fölhasználás, a kiaknázás jogát. 2. Minden államnak joga van: