Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1975 (2. évfolyam)

1975 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk harminc éve

mint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés felé.”

Jó esélyeink vannak arra, hogy a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus, a haladás, a béke javára történő eltolódása arányában az enyhülés méginkább kiterjed, s végül visszafordíthatatlanná válik. Ez azonban nem sima, automatikus folyamat, az enyhülés ellenségei újra és újra megkísérlik majd az enyhülés lefékezését, megállítását, sőt a hidegháború valamilyen újabb változatának a visszahozását is. Meggyőződésünk, hogy a mai helyzetben ez tartósan nem sikerülhet.

b) Harmincesztendős nemzetközi tevékenységünk, a szocialista országokkal való szoros együttműködésünk tapasztalatai alapján alakítottuk ki külpolitikánk fő irányvonalát. Ezt a következőképp lehetne megfogalmazni.

— Kedvező nemzetközi körülmények biztosítása a szocializmus építéséhez; harc a világháború, az agresszió elhárításáért, az imperializmus békebontó, más népek leigázását célzó törekvései ellen.

— A szocialista országok egységének, összeforrottságának erősítése, politikai, gazdasági, katonai súlyának növelése; hazánk és a szocialista országok mindenoldalú kapcsolatainak fejlesztése.

— Szolidaritás a tőkésországok népeinek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért, a társadalmi haladásért küzdő erőivel, a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió elleni harcukban.

— Sokoldalú együttműködés kiépítése a fejlődő országokkal.

— Harc a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének valóra váltásáért, a békés egymás mellett élés elveinek következetes védelméért.

Tapasztalataink szerint a szocializmus építéséhez a legkedvezőbb állapot a tartós béke, a szilárd biztonság. Azt tűztük ki célul, hogy szerény lehetőségeink és adottságaink arányában hozzájáruljunk e központi feladat megvalósításához.

c) Nemzetközi tevékenységünk külpolitikánk fő irányvonala alapján meglehetősen széles körű. Ezúttal csak néhány aspektusára térünk ki.

A magyar külpolitika a legnagyobb súlyt a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokra helyezi. Teszi ezt elvi és gyakorlati okokból. A magyar kommunisták mindig is a Szovjetunióhoz való viszonyt tartották az internacionalizmus próbakövének. Mindig is az volt a véleményük, hogy korunkban a haladás, a szocializmus sikeres építése nem képzelhető el a Szovjetunió nélkül vagy ellenére. Aki szocializmust akar, annak szorosan együtt kell haladnia a Szovjetunióval. A Szovjetunió az internacionalizmus szellemében mindig önzetlenül támogatta és jelenleg is támogatja a szocialista országokat nem könnyű harcukban. A felszabadult Magyarország története ékesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió mindig mellettünk állt. A szovjet vezetés a magyar nép rendelkezésére bocsátotta a szoci alizmus építésének gazdag tapasztalatait, segítséget nyújtott a német fasiszták által lerombolt és kifosztott ország gazdaságának helyreállításában, az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Szövetségünk a Szovjetunióval megvédett bennünket az imperialista hatalmak beavatkozási kísérleteitől. Szovjet segítséggel vertük le az ellenforradal9