Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)

1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről

— Az objektív összeurópai érdekek számára máris szűkek a meglevő két- és többoldalú államközi kapcsolatok és szubregionális intézmények keretei, és e keretek közt nem is érvényesíthetők teljesen. Számos ilyen összeurópai, kontinentális jellegű érdeket említhetnénk a politikai életben és más területeken is. Ilyen érdekek fejeződnek ki a béke, a biztonság, a környezetvédelem, az energiaszükségletek, a közlekedés, a tudományostechnikai forradalom, a gazdasági kapcsolatok, a regionális tervek követelményeiben stb. Figyelembe kell vennünk, hogy az európai termelőerők fejlettsége sok területen nemcsak a nemzeti kereteket haladta túl, hanem a szubregionális intézmények kereteit is feszegeti.

— Az európai biztonsági és együttműködési politika megvalósítása minden bizonnyal hosszadalmas, bonyolult, nehéz, több szakaszos folyamat lesz. Űjabb és újabb problémákat fog felvetni, melyek folyamatos megoldása a meglevő keretek között legalábbis nagyon körülményes lenne. Ez megrázkódtatásokkal, megtorpanásokkal és visszaesésekkel fenyeget, melyek azonban elkerülhetők.

— Az európai politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban jelentkező problémák csak egymással való összefüggésükben, összehangoltan, együttesen, valamiféle politikai szintézisben oldhatók meg következetesen. Szükség van az összeurópai érdekek folyamatos összehangolására, az összeurópai politika folyamatainak és megvalósításának állandó egyeztetésére, de ennek még nincs megfelelő, állandó jellegű fóruma vagy szerve.

— Az európai biztonsági és együttműködési politika megvalósulását zavaró erők még jelentősek. E politika ellenzékének tábora még számottevő. Az európai reálpolitika hívei is számos kérdésben eltérően értelmezik az európai biztonsági és együttműködési politika jelenlegi és távlati feladatait. Szükség van a zavaró tényezők együttes elhárítására és a nézeteltérések állandó összevetésére.

Ezek az érvek könnyen részletezhetek és kiegészíthetők többek közt konkrét diplomáciai érvekkel. Ehhez a megelőző évek munkája, a helsinki előkészítő tanácskozás és az első összeurópai értekezlet bőséges tanulságokat és tapasztalatokat adott, melyekre azonban e cikk keretei közt nem térhetünk ki.

Az európai biztonság és együttműködés állandó szerve mellett komoly érveket sorakoztathat fel azoknak a feladatoknak a megvilágítása is, amelyeket ez a szerv elláthatna részben a közeljövőben, de különösen a távolabbi jövőben.

Az állandó szerv feladatkörét és tevékenységének tartalmát egyfelől elvi-politikai megfontolások, másfelől az objektív szükségletek, végül az európai együttműködés alapvető és leginkább adott szférái határozzák meg. Ennek megfelelően az állandó szerv tevékenységének — különösen kifejlettebb formájában — ki kellene terjednie az európai biztonság és együttműködés három nagy területére, nevezetesen az összeurópai biztonsági és politikai együttműködés, a gazdasági és tudományos-technikai együttműködés, valamint a tudományos-kulturális együttműködés kérdéseire.

36