Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről
„HATÁROZAT az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó Konzultatív Bizottságról Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevői, kiindulva az európai biztonság alapjairól és az európai államok közötti kapcsolatok elvéiről szóló Általános Nyilatkozat ide vonatkozó rendelkezéseiből, az alábbiakban állapodtak meg: 1. A jövőbeni európai értekezletek előkészítése és összehívása céljából Európa összes érdekelt államai s az USA és Kanada felhatalmazott képviselőinék részvételével Konzultatív Bizottságot hoznak létre. 2. A Konzultatív Bizottság időközönként vélemény- és információcserét is folytat az európai biztonság megszilárdításával és az együttműködés fejlesztésével kapcsolatos közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. Az ilyen jellegű sokoldalú konzultációk kiegészítik az érdekelt államok között széles körben alkalmazott, főként bilaterális alapokon folyó konzultációk formáit. 3. A Konzultatív Bizottság — szükség esetén és minden egyes konkrét esetben — szakértői értekezleteket hív össze, vagy munkacsoportokat alakít az európai biztonság erősítésére és az Európában levő államok közötti együttműködés fejlesztésére vonatkozó gyakorlati intézkedések előkészítése céljából. 4. A Konzultatív Bizottság minden alkalommal összeül, amikor ezt a résztvevők célszerűnek ítélik meg. 5. A Konzultatív Bizottságban az összes részt vevő államok egyeztetése útján fogadnak el ajánlásókat a megvitatásra kerülő kérdésekben. 8. A Konzultatív Bizottság az összeurópai Értekezleten egyeztetett ügyrendnek megfelelően és a helsinki sokoldalú konzultációk gyakorlatát figyelembe véve kialakítja saját ügyrendi normáit. 7. A Bizottság működésének helye... A fogadó állam biztosítja a Bizottság technikai titkársággal való ellátását.”1 Ez a javaslat, amelyet a tudományos megközelítés és a nyugat-európai radikális-haladó elképzelések oldaláról reálpolitikai minimumnak, a diplomáciai tárgyalóasztal számára készített dokumentumnak tekinthetünk, kétségtelenül nagyon rugalmas és alkalmas a konstruktív politikai megvitatásra. A Konzultatív Bizottság a kialakulóban levő összeurópai gyakorlattal összhangban állapítja meg kompetenciáját és ügyrendi normáit, és a megtárgyalandó kérdések körét ennek megfelelően a résztvevők egyeztetett véleményére bízza, anélkül, hogy bármit is kizárna vagy előírna. Egyes kérdéseket (pl. a Bizottság működésének helyét) megoldatlanul hagy, és módot ad a konkrétabb elképzelések kifejtésére is. Néhány problémában nem foglal állást, hanem azokat a meghozandó döntések tartalmától teszi függővé (pl. a képviseleti szint), miközben a legfontosabb feladatokat (a biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése) pontosan körvonalazza. Mindamellett rendkívül rugalmas struktúrát ajánl (Bizottság -(- szükség szerint és konkrét esetekben szakértői értekezletek, munkacsoportok). Egyértelműen meghatározza a Bizottság konzultatív, ajánló és kiegészítő jellegét (a bilaterális kapcsolatokhoz viszonyítva). Amennyiben az európai értekezlet az első három napirendi pontban megfelelő határozatokat hoz, az Európai Konzultatív Bizottság (jelenlegi hivatalos nevén: Konzultatív Bizottság) tevékenységének feladatkörét tartalmi kérdésekben viszonylag egyszerű lesz egészen pontosan meghatározni. De jól körvonalazható lehet az általánosabb célok esetében is. 1 1 Nemzetközi Szemle, 1973. 10. sz. 28. old. 34
