Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Sütő Ottó: Az európai biztonságés együttműködés intézményesítéséről
biztonsági és együttműködési rendszert, melynek keretén belül a lehető legteljesebb mértékben érvényesülhetnének a különböző társadalmi rendszerek talaján is valóban létező összeurópai érdekek, és bontakozhatnának ki az összeurópai gazdasági-politikai együttműködési lehetőségek. Ugyanakkor úgy vélik, hogy ez a cél az európai államközi kapcsolatok meglevő hagyományos keretei között és hagyományos eszközökkel aligha érhető el teljes egészében. A különböző társadalmi rendszerek létéből objektíve adódó korlátok ellenére is új keretekre és eszközökre van szükség az európai államközi kapcsolatokban. Az európai biztonsági és együttműködési rendszer megteremtéséhez vezető átmeneti időszakban e kereteket és eszközöket részben biztosíthatná egy összeurópai állandó konzultatív szerep. Következésképp a szocialista országok többek közt javasolják egy ilyen szerv létrehozását. Ezzel szemben más európai politikai erők ma még másképp ítélik meg az európai biztonsági és együttműködési politika céljait, másképp fogják fel az összeurópai érdekeket és Európa jövőjét. Nagyobb részüknek még nincs kidolgozott összeurópai távlati koncepciója, illetve a meglevő koncepciók eltérő irányúak, tengelyüket nem az „összeurópai távlati tervezés” alkotja. Az európai biztonsági és együttműködési politika jelenlegi szintjét tartós távlati megoldásnak is tekintik, amely kedvező feltételeket biztosít egyéb stratégiai terveik megvalósításához. Így a nyugat-európai országok kormányainak többsége megfelelőnek tartja az európai államközi kapcsolatok meglevő kereteit és eszközeit, fenntartásokkal él a szocialista országok kezdeményezésével szemben, nem mutat érdeklődést az állandó konzultatív szerv iránt: hajlamos a „belenyugvásra”. Mindamellett tévedés volna azt gondolni, hogy a nyugat-európai országok kormányainak többsége általában ellenérzést tanúsít az európai biztonság és együttműködés intézményesítésével szemben. Figyelembe kell vennünk, hogy az európai biztonság és együttműködés intézményesítése többféleképpen értelmezhető, és nem azonosítható a konzultatív szerv létével vagy nemlétével. Az intézményesítés tágabb értelemben felfogható mint az európai biztonság és együttműködés elveinek összessége, az európai államok közti kapcsolatok összessége, az európai biztonsági és együttműködési politikával kapcsolatos hatályos két- és többoldalú államközi egyezmények összessége, az európai biztonságot és együttműködést szolgáló kezdeményezések összessége, valamint az összeurópai értekezletek rendszere. E tágabb értelemben vett intézményesítés folyamatának mérföldkövei a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet, a csehszlovák—nyugatnémet szerződés, az NDK és az NSZK alapszerződése, a Nyugat-Berlinről kötött négyhatalmi megállapodás, az első összeurópai értekezlet, a diplomáciai kapcsolatok általános rendezésére irányuló erőfeszítések, a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, a gazdasági, tudományos-technikai, politikai és kulturális kapcsolatok fejlődése, az európai helyzet további javulása és konszolidálódása. Ebben a folyamatban a nyugat-európai kormányok, ha nem is egyenlő mértékben és egyforma jelentőséggel, de általában részt vállalnak. Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése azonban felfogható szűkebb értelemben is mint 32
