Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - A DIPLOMÁCIA TÖRTÉNETÉBŐL - Ormos Mária: A magyar kormány álláspontja a középkelet-európai biztonság megteremtésének kérdéséről 1934-1935-ben
Ez a levél Gömböst arra ösztönözte, hogy Mussolini számára összefoglalja a magyar „érdekeket”, melyeket védelmezni kíván. Hivatkozik azokra a tanácskozásokra, melyeket legutóbbi, 1934. novemberi római látogatása során folytattak, s arra a felhatalmazásra, mely szerint Mussolini a magyar revíziós kérdésről közvetlenül tárgyalhat Franciaországgal, valamint más hatalmakkal is. Ezt elősegítendő, levelében megismétli a magyar revíziós igényeknek akkor elfogadott három lényeges pontját. E levél ezeket összefoglaló része így hangzik: ,,a) Területi revízió. Egy térkép az általunk óhajtott határokról Excellenciádnál van. Ezt földrajzi, etnográfiai és gazdasági bázison határozták meg.8 b) Revízió a magyar kisebbségek kezelésében Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában ... A revízió ebben a kérdésben megköveteli a kulturális szabadságot és autonómiát, valamint a politikai és gazdasági egyenlőséget és szabadságot az államalkotó lakossággal. c) Revízió a fegyverkezési kérdésben (egyenjogúság). Aminél megállapítom, hogy Magyarország egy kb. 100 000 főnyi békehadsereget követel és olyan fegyverzeti és véderő-szisztémát, mint amilyennel a kisantant-álla- mok hadseregei rendelkeznek.”9 Könnyű elképzelni a budapesti felzúdulást, hogy midőn a fent felsorolt „magyar érdekekről” szó sem esett a római tárgyalásokon, Mussolini még ahhoz is hozzájárult, hogy Románia — Lengyelország mellett — csatlakozhassák a paktumhoz. Január 2-án a külügyminisztérium utasításokkal látta el a római követet, és saját tájékoztatására közölte, hogy a paktumot csak abban az esetben írja alá, ha ahhoz Németország is csatlakozik. Minthogy Németország a paktumot elutasítja, így az nagy valószínűséggel elbukik.10 11 Egy következő távirat január 3-án közölte, hogy Magyarország a konzultatív szerződést egyáltalán nem látja kívánatosnak, mert érdekeinek nem felel meg.11 Űjabb Mussolininak küldött üzenetre szánta magát január 4-én Gömbös miniszterelnök is. Ebben, hivatkozva december 26-i levelére, fenntartja álláspontját, mely szerint az osztrák függetlenség garantálása a nagyhatalmak feladata, majd üzenete így folytatódik: „Ausztria függetlenségének kérdése nem lehet indok azon elvek elejtésére, még akkor sem, ha csak látszatról van szó, mely elveket a Duce és köztem lefolyt többszöri tanácskozásoknál lerögzítettünk.” Gömbös úgy látta, hogy az osztrák garancia valójában ürügy a kisantant szavatolására, s kijelentette, hogy egy ilyen politikát a magyar közvélemény előtt nem vállalhat. A levelet így zárja: „Félek attól, hogy (a) francia tervezet szellemében megkötött egyezményhez Magyarország hozzájárulni elvi okokból nem tudna, 8 A térképet a magyar külügyi anyagban nem sikerült megtalálni, több más irat is tartalmaz azonban rá vonatkozó utalásokat. Egy feljegyzésben például szó van arról, hogy hasonló térképet a magyar kormány egy itt járt angol képviselőnek, Go- wernak is rendelkezésére bocsátott. K. 64. 1935—1941—50. Napi jel., 1935. január 17. 9 K. 64. 1935—23—12 (7). Gömbös levele Mussolinihoz, 1934. december 31. Német nyelvű másolat. 10 K. 64. 1935—23—5. Küm. táv. Villaninak, 1935. január 2. 11 K. 64. 1935—23—5. Küm. táv. Villaninak, 1935. január 3. 136
