Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tálas Barna: A Magyar Külügyi Intézet terveiről és nemzetközi kapcsolatairól
eleve szervezett és összehangolt nemzetközi együttműködéssel számolhattunk. Ezek közül súlyánál és jelentőségénél fogva kiemelkedik az európai biztonság és együttműködés problematikájának a szocialista országokban működő testvérintézetekkel közösen összehangolt, módszeres kutatása és feldolgozása. Ennek kapcsán 1972 novemberében részt vettünk a szocialista és egyes nyugat-európai országok külpolitikai intézetei vezetőinek várnai konferenciáján, majd 1973 májusában a szocialista testvérintézetek részvételével Budapesten nemzetközi tudományos konferenciát rendeztünk az európai biztonsági és együttműködési politika intézményesítésének kérdéseiről. E konferenciára a vitareferátumot az Intézet európai politikai osztályának vezetője, Sütő Ottó elvtárs készítette több külső és belső munkatárs közreműködésével. Az Intézet megalakulása óta a vezetők és munkatársak 13 nemzetközi tudományos konferencián és tanácskozáson vettek részt, 14 külföldi tudományos intézetet látogattak meg. Ugyanezen idő alatt 20 külföldi intézet vezetője, illetve vezető munkatársa kereste fel Intézetünket, és közülük többen konzultációval egybekötött előadást tartottak az Intézet munkatársai és meghívott szakértők részére. A személyes kapcsolatokon kívül az Intézet levelezés útján már felvette a kapcsolatot több európai és Európán kívüli országgal, illetve azok külpolitikai kutatóintézeteivel, amelyekkel a jövőben a személyi kontaktuson kívül tudományos együttműködési kapcsolatok is létrejöhetnek. A nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika elméleti kérdéseivel foglalkozó viszonylag kis létszámú és újonnan létesített kutatóintézet számára rendkívül fontos, hogy maga is mielőbb széles körű nemzetközi kapcsolatokkal, valamint információs és konzultációs lehetőségekkel rendelkezzék. Reméljük, hogy ehhez most megindított elméleti folyóiratunk, a KÜLPOLITIKA is nagymértékben hozzájárul. 1. MELLÉKLET Az Intézet munkatársainak részvétele nemzetközi konferenciákon és külföldi tudományos intézményeknél tett látogatásaik: — szocialista és nyugat-európai országok külpolitikai intézetei vezetőinek tanácskozása (Várna, 1972. november — Gyovai Gyula igazgató, Sütő Ottó tud. osztályvezető); — Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézete (London, 1972. november — Ba- ranyi Gyula tud. főmunkatárs); — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériumának Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Prága, 1973. január — Balázs József tud. osztályvezető) ; — a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (Moszkva, 1973. március — Gyovai Gyula, 1973. április — Sütő Ottó); — a szocialista külpolitikai kutató- intézetek dokumentációs osztályai vezetőinek értekezlete (Berlin, 1973. április — Gerelyes Edéné osztályvezető); — az NDK Nemzetközi Kapcsolatainak Intézete (Berlin, 1973. április — Tálas Barna igazgatóhelyettes); — a varsói Kelet—Nyugat Intézet (1973. április — Balázs József); — a Japán Külügyi Intézet (Tokió, 1973. április — Gyovai Gyula); — a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Távol-keleti Intézete (Moszkva, 1973. június — Tálas Barna); — a szocialista országok tudományos akadémiáinak a modern kapitalizmus kérdései kutatására vonatkozó multilaterális együttműködését koordináló problémabizottság tőkés integrációs munka- csoportjának nemzetközi szimpóziuma (Berlin, 1973. június — Horváth Dénes tud. főmunkatárs); — a Francia Dokumentációs Központ (Párizs, 1973. június — Serényi Pál tud. munkatárs); — a XXIX. Nemzetközi Orientalista Kongresszus (Párizs, 1973. június — Tálas Barna és Pataki Sándor tud. tőmunkatárs) ; — a Kínai Dokumentációs Központ (Párizs, 1973. július — Tálas Barna és Pataki Sándor); — a Nemzetközi Politikai Kutatások Intézete (Milánó, 1973. október — Gyovai Gyula); — a Nemzetközi Ügyek Intézete (Róma, 1973. október — Gyovai Gyula); — a Lengyel Külügyi Intézet (Varsó, 1973. október — Tálas Barna és Balázs József); — a berlini Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet és a bécsi Nemzetközi 129