Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1974 (1. évfolyam)
1974 / 1. szám - Puja Frigyes: Külpolitikánk egy esztendeje
szovjet haderő is kerüljön a csökkentés övezetébe. Ezt a javaslatot vissza kellett utasítani, mert célja egyoldalú előnyök biztosítása volt a NATO számára. Mérlegelve a szocialista országok és országunk közös biztonsági érdekeit, kormányunk úgy döntött, hogy hazánk csak abban az esetben vesz részt a haderőcsökkentésben, ha abban Olaszország is részt vesz. Erről azonban a NATO-vezérkar hallani sem akar. Némely NATO-ország képviselője azóta is emlegeti Magyarország részvételét mint olyan kérdést, amely állítólag nincs véglegesen levéve a napirendről. Válaszunk az ilyen zavaró kísérletekre csak az lehet, ami eddig volt: abban a pillanatban bekapcsolódunk a haderőcsökkentésről folyó érdemi tárgyalásokba, amint Olaszország is bekapcsolódik. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy miközben a nyugati politikusok cikkek és beszédek tucatjaiban hangoztatják, milyen őszintén törekszenek a haderőcsökkentésre, a NATO miniszteri tanácsának tavaly decemberi brüsszeli ülésszakán újabb fegyverkezési határozatokat fogadtak el, természetesen ismét a aVrsói Szerződés erejének állítólagos növekedésére hivatkozva. Az európai enyhülés két fontos problémájának megoldása, az európai biztonsági értekezlet befejezése és a haderőcsökkentési tárgyalások eredményes folytatása érdekében még sok erőfeszítésre van szükség. Nagy eredmény, hogy világossá váltak a pozíciók, hogy megérett a helyzet egyes problémák érdemi megvitatására. Külön említésre méltó, hogy az enyhülés ellenségeinek nem sikerült meggátolni az előrehaladást e fontos kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok, valamint a nyugati országok reálpolitikus vezetőinek erőfeszítései végül is célt érnek. A fejlett tőkésországok közül hazánk különösen szívélyes viszonyt tart fenn két semleges országgal, a Finn Köztársasággal és közvetlen szomszédunkkal, az Osztrák Köztársasággal. Finnország és Magyarország kapcsolatai hagyományosan jók; a két népben mélyen élnek a rokonság, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés érzései. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Finnországban tett látogatása. Azok a megbeszélések, amelyeket Kádár Ívtárs Kekkonen finn köztársasági elnökkel, Sorsa miniszterelnökkel és más finn vezetőkkel folytatott, lendületet adtak kétoldalú kapcsolataink bővüléséhez. Szomszédunkkal, Ausztriával minden területen jól fejlődnek kapcsolataink. Együttműködésünk gazdasági, kulturális és politikai téren azelőtt ismeretlen magaslatokra jutott el. Kreisky kancellár múlt év tavaszán hazánkban tett látogatása újabb lehetőségeket tárt fel kapcsolataink fejlesztésében. Hazánk és a Finn Köztársaság, valamint az Osztrák Köztársaság kétoldalú viszonyát joggal lehet a békés egymás mellett élés példájaként emlegetni. 1973. december 21-én jelentettük be kölcsönösen a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak felvételét. A két ország vezető szervei kölcsönösen kinevezték a nagyköveteket, akik már megbízólevelüket is átadták. A magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatokat már a múlt év szeptemberében felvehettük volna, 12
