Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - Dr. Simai Mihály: Az USA nemzetközi gazdaságpolitikájának kérdőjelei a hetvenes évek elején

Az USA több népművészeti cikket s fűszerfélét vásárol a Kínai Nép- köztársaságból. Nem valószínű azonban, hogy 1980-ig a két ország keres­kedelmi forgalmában „frontáttörésre” kerülne sor. Csaknem egymilliárd dolláros évi forgalomról tesznek említést az optimistább prognózisok a het­venes évek második felére nézve. Az Egyesült Államok érdekeltsége a kínai piacon kétségkívül számot­tevő. Kína máris használ — pl. a pekingi földalatti építésnél — amerikai útépítőgépeket. Az amerikai üzletemberek nagy lehetőségeket látnak a kínai szállítási és távközlési fejlesztési tervekben, a tranzisztoros beren­dezésektől a repülőgépekig. A probléma természetesen az, hogy mit vásá­rolhatnak Kínából az eladott áruk ellentételeként. Népművészeti cikkek, dísztárgyak, ékszerek, bizonyos állati termékek (pl. szőr) jöhetnek nagyobb mértékben számításba. Ezek volumene azonban meglehetősen korlátozott, s e cikkekből az USA ázsiai partnereitől és szövetségeseitől már ma is nagy mennyiséget vásárol. E problémák jelentős amerikai kölcsönök ese­tén átmenetileg enyhíthetők, hosszabb távon azonban komoly zavarokat okozhatnak. Az Egyesült Államoknak éles versennyel kell számolnia a kínai pia­con tőkés partnerei, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia részé­ről is. Ezek az országok mint hagyományos partnerek kétségkívül elő­nyösebb helyzetben vannak az árak, a tapasztalatok s egyéb feltételek te­kintetében is. Amerika és Kína kapcsolatait azonban nem lehet csupán a hetvenes évek elején uralkodó viszonyok szemszögéből és csak rövid távon megítél­ni. Nagyon sok függ attól is, hogy miképp alakul majd Kína belső fejlő­dése és viszonya a többi szocialista országhoz a hetvenes évek során s a későbbiekben. Hatalmasabb potenciált képvisel az USA üzleti körei számára a Szov­jetunió. A két ország között 1972 végén megkötött kereskedelmi megálla­podás mellett több igen fontos egyezmény is született, pl. a tudományos és műszaki együttműködésről, a vállalatok közötti kapcsolatok támogatá­sáról, az űrkutatási együttműködésről stb. A kereskedelmi megállapodás aláírása óta hatalmas egyedi létesítményekre vonatkozóan jöttek létre kü­lön egyezmények magáncégekkel több tízmilliárd dolláros volumenben. Az adott körülmények között, az új nemzetközi politikai és világgazdasági helyzetben mindkét ország számára igen előnyös a külkereskedelmi, mű­szaki és egyéb kapcsolatok fejlesztése (kölcsön- és hitelviszonyok, együtt­működés, nemzetközi gazdasági problémák megoldása terén stb.). A Szov­jetunió gazdasági fejlődésének mai szakaszában olyan méretű és minősé­gű létesítmények importja válik szükségessé, amelyet még a közepes vagy a közepesnél nagyobb méretű európai tőkésországok is csak nagy nehéz­ségek árán tudnak biztosítani. Ezek a nehézségek megmutatkoztak a Szov­jetunió és a FIAT gyár közötti tárgyalások során is, de még világosabbá váltak a Káma partján felépítendő nagy teherautó- és teherautómotor­gyár esetében. A szovjet mezőgazdaság bizonyos átmeneti problémái is ösztönözték a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődését. Az Egyesült Ál­lamok részéről a szükségletek ugyancsak több oldalról jelentkeztek. Az 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom