Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Dr. Simai Mihály: Az USA nemzetközi gazdaságpolitikájának kérdőjelei a hetvenes évek elején
Mindezek alapján az Egyesült Államok relatív helyzete mindhárom mutató tükrében javult. Az órabérek tekintetében a többi tőkésország korábbi előnye csökkent, s különösen Japáné lett kisebb, bár még így is számottevő maradt. Igaz, hogy az egy munkaórára számított termelési érték tekintetében is közelebb kerültek fő versenytársai az USA-hoz. Azonban a változás e téren a legtöbb esetben nem volt olyan nagyméretű, mint az órabéreknél. Japán és Franciaország még mindig számottevő előnnyel rendelkezik az USA-hoz képest e mutató tükrében. Franciaország versenyképességét bizonyította az a tény, hogy 1971-ben exporttöbblete az 1970-es 0,3 milliárd dolláros szintről 1971-re 1,1 milliárd dollárra nőtt, s Japán is hatalmas exporttöbbletre tett szert az USA-val folytatott bilaterális kereskedelmében. A többi tőkésországhoz viszonyítva azonban az Egyesült Államok versenyképessége javult. Az Egyesült Államok még mindig döntő pozíciókkal rendelkezik a kutatásigényes gyártmányok és az új technika világkivitelében. Ez azonban egyre inkább csak néhány kulcsterületre zsugorodik. Számos fontos kutatásigényes cikk kivitelében azonban súlya az elmúlt évtizedben visz- szaesett. Különösen érzékenyen érintette súlyának csökkenése az elektronikus berendezések világforgalmában. 1965-ben még az Egyesült Államokból származott az elektronikus berendezések világkivitelének 30%-a, Japán részesedése 15%-ot tett ki. 1972-re az Egyesült Államok exportja két és félszeresére emelkedett, részesedése 25%-ra esett vissza, Japán kivitele megötszöröződött, súlya 30%-ra nőtt.6 Még az elektronikus számítógépek piacán is visszaesett az Egyesült Államok súlya, bár e piacon még mindig uralkodó szerepet játszik. Jelentős pozíciókkal rendelkezik az Egyesült Államok továbbra is az atomerőművek világforgalmában (súlya 1972-ben elérte a 80%-ot), a polgári repülőgépek nemzetközi kereskedelmében és a nemzetközi fegyverkereskedelemben is. Az új technika exportjában döntő helyet foglal el a szabadalmak és know-how kivitele. A hatvanas években az Egyesült Államokból származott az összes exportált szabadalmak 55—60%-a.7 Mindezek az adatok arra utalnak, hogy Amerika exportpozíciói kevésbé romlottak, mint amennyire ez a köztudatban él. 1961 óta az Egyesült Államok kivitelének görbéje csak két esztendőben hanyatlott jelentős mértékben, amikor a belső infláció hirtelen meggyorsult. A kereskedelmi mérleg difiéit je tulajdonképpen nem az export csökkenése, hanem inkább az import növekedése következtében lépett fel. Az export elemzése ezért önmagában véve nem elégséges az Egyesült Államok külkereskedelmi problémáinak megítélésénél. Csak az export és az import együttes vizsgálata alapján lehet közgazdaságilag megalapozott következtetéseket levonni. Az import növekedése fokozottabb mértékben tükrözi ugyanis az amerikai gazdaság hosszú távú, strukturális problémáit. 6 Forrás: BIKI 1973. I. melléklet. 7 BIKI 1971. március 27. 59