Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - Sütő Ottó: Az európai biztonság és együttműködés intézményesítése
— Az állandó szerv tevékenységének összhangban kell lennie az ENSZ Alapokmányával, az elfogadott nemzetközi jogi normákkal, az összeurópai értekezleteken elfogadott megállapodásokkal, az európai biztonság és együttműködés alapelveivel. — Az állandó szerv tevékenysége nem irányulhat egyetlen állam vagy régió ellen sem, nem avatkozhat be a tagállamok és a szubregionális intézmények belső életébe, nem tűzhet napirendre olyan kérdéseket, amelyekhez a tagállamok nem járulnak hozzá. — Az állandó szerv csak konzultatív jellegű intézmény lehet, amely nem hozhat kötelező érvényű döntéseket, nem töltheti be a döntőbíró szerepét, és a tagállamok hozzájárulása nélkül nem tehet ajánlásokat sem. A tagállamok hozzájárulása esetén ajánlás jellegű okmányokat terjeszthetne elő a tagállamoknak és az európai értekezleteknek. — Az állandó szervnek a konszenzus elve alapján kell működnie. — Az állandó szerv elsődlegesen politikai koordináló természetű intézmény. — Az állandó szerv nem lehet túlméretezett és költséges intézmény, munkájában nélkülöznie kell minden formális elemet. Összefoglalva tehát az állandó szervet a következők jellemeznék: — összeurópai regionális jelleg, — állandó jelleg, — konzultatív jelleg, — elsődlegesen politikai természet, — operativitás. Mindezzel összhangban az állandó szerv az elkövetkező időkben a már vázolt feladatoknak (a felsorolt három területen) az alábbiakban tehetne eleget: — a vélemény- és eszmecserék állandósítása, — az információcserék rendszeresítése, — a sokoldalú konzultációk folyamatos biztosítása, — ajánlások, jelentések, beszámolók kidolgozása és előterjesztése, — az európai értekezletek szükség szerinti előkészítése és összehívása a tagállamok nevében, — az európai értekezletek határozatai és elvi állásfoglalásai végrehajtásának elősegítése, ösztönzése; a nézetek egyeztetése. Amennyiben az állandó szerv létrehozásában és működésében a fenti szempontok érvényesülnek, kívánatos, hogy a felek az európai biztonság és együttműködés legfelsőbb fórumának az európai értekezletet tekintsék, amelyen a tagállamokat az államfők vagy a kormányfők képviselik. E fórumnak a nemzetközi szervezetek gyakorlata szerint közgyűlés jellegűnek kellene lennie. Ez a fórum szükség szerint, de minden bizonnyal csak nagyobb időközökben ülne össze. Elnevezése lehetne például: Európai Értekezlet vagy az Európai Biztonság és Együttműködés Értekezlete. Célszerű lehet még egy közbülső felső fórum életrehívása is, különösen akkor, ha az állandó szerv nem miniszteri szinten jönne létre. Ilyen fórumnak fogható fel a külügyminiszterek értekezlete, amely évente lehetőleg legalább egyszer ülésezne, és az állandó szerv munkáját operatívan koordinálná. E fórum elnevezése lehetne például: Európai Külügyminiszteri Értekezlet. Emellett szükség lehet az európai biztonság és együttműködés keretében más szakminiszteri értekezletekre is. Az állandó szervnek rendszeresen tanácskozó, operatív munkát végző, 32