Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)
1973 / Próbaszám - INTÉZETI ÉLET - Baranyi Gyula: Nemzetközi tudományos tanácskozás az európai biztonság intézményrendszeréről
olyan rendszer, amely arra összpontosítaná minden igyekezetét, hogy belátható időn belül megszűnjék Európa különböző katonai, politikai tömbökre való szakadása. A konferencia résztvevői elismeréssel szóltak a magyar vitareferátumról, mint olyan anyagról, amely jó irányú össztönzést nyújt a fölvetett problémák elmélyültebb tanulmányozásához. A tanácskozás három napja alatt igen élénk vita alakult ki az egyes fejezetekben fölvázolt kérdések körül, és számos hasznos javaslat hangzott el, mely a további kutatások kiindulópontjául szolgálhat. Több résztvevő hangsúlyozta, hogy az európai biztonság és együttműködés intézményesítése nem tűrhet meg semmiféle kategorikus álláspontot és kizárólagos javaslatot. Ezt a fontos kérdést a lehető legrugalmasabban kell megközelíteni, és a jelenlegi és jövőbeni erőviszonyok pontos elemzésére támaszkodva célszerű volna hosszabb távlatokba építve, szakaszokban vizsgálni. Ezzel összefüggésben elhangzott az a vélemény, hogy a jelenlegi szakaszban, amikor még a biztonsági értekezlet gondolatának általános elfogadtatásáért folyik a harc, illetőleg éppen hogy csak megkezdődött a biztonsági konferenciák sorozata, tudományos szinten sem látszik célszerűnek túlságosan elmélyedni a szűkebb értelemben vett intézményesítés — vagyis az állandó szerv illetve szervezet — kérdésének vizsgálatába, mivel az valószínűleg csak a konferenciasorozat vége felé válik időszerűvé. A jelenlegi helyzetben a tág értelemben vett intézményesítésre kell összpontosítani a figyelmet, vagyis az európai biztonsági és együttműködési politika fő elveire, az intézményesítést érintő nemzetközi politikai kezdeményezések és érvényes szerződések összességére. Hasznos volna, ha már most elkezdenénk tanulmányozni, milyen legyen a létrehozandó szerv (szervezet) viszonya a meglevő európai szervezetekhez és az ENSZ intézményrendszeréhez. A konferencia résztvevői örömmel nyugtázták, amit a referátum és a fölvetett kérdések körül kibontakozó vita tanúsított: kikristályosodóban van a szocialista országok összehangolt, egységes álláspontja az európai biztonsági rendszerről és konkrétan annak intézményesítéséről. A szocialista országok koncepciója — ha úgy tetszik: stratégiai terve — a blokkok nélküli Európa megteremtése. E célhoz fokozatosan, több szakaszban lehet eljutni, és a siker legfőbb záloga a sokoldalú együttműködés. A szocialista Európa-politika hosszú távra szól. Messzemenően számol az objektív feltételekkel, a mindenkori erőviszonyokkal, a helyzet komplex elemzésére épül, következetes és dinamikus. A létrehozandó intézményi rendszert e távlati koncepciónak rendeli alá. Ugyanakkor a Nyugat nem rendelkezik egységes koncepcióval. Sőt, bizonyos tartózkodást, aggodalmat tanúsít az egész biztonsági és együttműködési politikával szemben. Vagy csökönyösen ragaszkodik a nyugateurópai integrációs kerethez, melyet félt a szélesebb európai együttműködéstől, vagy ha már ez utóbbit nem lehet elkerülni, akkor mindenáron a nyugati intézményrendszert akarja megtenni az összeurópai együttműködés alapjául. A vezető nyugat-európai államok nem szívesen ven108
