Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - INTÉZETI ÉLET - Dr. Tálas Barna: A Magyar Külügyi Intézet terveiről és nemzetközi kapcsolatairól

— Anour Adbel Malek professzor, a Francia Tudományos Kutatóközpontból;

— Jevgenyij Primakov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világ- gazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese;

— Gerhardt Hahn professzor, az NDK Nemzetközi Kapcsolatai Intézetének igazgatója;

— Marian Dobrosielski docens, a Lengyel Külügyi Intézet igazgatója;

— Vladimir Sojak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Külügyminisztériuma Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese;

— Dumitru Mazilu professzor, a Román Tudományos Akadémia Társadalmi és Politikai Tudományok Intézetének vezető munkatársa;

— Philippe Devillers professzor, a Francia Külügyi Kutatóközpont vezető munkatársa;

— Viktor V. Volszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Latinamerikai Intézetek igazgatója;

— dr. William E. Griffith professzor, a Massachusetts Technológiai Intézet tanára;

— dr. Andrzej Lawrowski, a varsói Kelet—Nyugat Intézet igazgatója;

— dr. Jurij P. Davidov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- kutató Intézetének osztályvezetője;

— Kenicsi Furusava, a tokiói Politikai és Gazdasági Kutatások Intézetének igazgatóhelyettese;

— G. A. Arbatov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA-kutató Intézetének igazgatója;

— Robert W. Reford, a Kanadai Külügyi Intézet igazgatója;

— P. F. Nyihamin, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora;

— Conrad Komorowski, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett működő Nemzetiségi Osztály vezetője, a „Daily World” állandó munkatársa;

— Leszek Cyrzyk, a Lengyel Külügyi Intézet tud. csoportvezetője;

— John C. Campbell, a New York-i Külföldi Kapcsolatok Tanácsának tud. főmunkatársa.

A fenti személyes kapcsolatokon kívül az Intézet levelezés útján már felvette a kapcsolatot több európai és Európán kívüli országgal, illetve azok külpolitikai kutatóintézeteivel, amelyekkel a jövőben a személyi kontaktuson kívül tudományos együttműködési kapcsolatok is létrejöhetnek. A nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika elméleti kérdéseivel fog- lálkozó viszonylag kis létszámú és újonnan létesített kutatóintézet számára rendkívül fontos, hogy maga is mielőbb széles körű nemzetközi kapcsolatokkal, valamint információs és konzultációs lehetőségekkel rendelkezzék. Reméljük, hogy ehhez most megindított elméleti folyóiratunk, a „KÜLPOLITIKA” is jelentős mértékben hozzájárul.

104