Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1973 (1. évfolyam)

1973 / Próbaszám - INTÉZETI ÉLET - Dr. Tálas Barna: A Magyar Külügyi Intézet terveiről és nemzetközi kapcsolatairól

— „Külpolitika” címmel tudományos folyóiratot ad ki, amely negyedévenként 10 ív terjedelemben jelenik meg.

Az Intézet mellett Tudományos Tanács működik, amely évenként megvitatja és véleményezi az Intézet távlati és éves kutatási tervét, valamint az Intézet tudományos tevékenységéről készített beszámolókat.

Az Intézet első, több évre szóló kutatási tervét a rendelkezésre álló kutatói kapacitásnak, a magyar külpolitikai elmélet és gyakorlat igényeinek, valamint a nemzetközi együttműködés követelményeinek figyelem- bevételével állítottuk össze. Ennek megfelelően az 1973—1975 közötti hároméves időszakban az Intézet az alábbi négy fő irányban végez kutatómunkát :

1. Az Intézet fő kutatási területe — a Magyar Népköztársaság jelenlegi és perspektivikus érdekeinek regionális súlypontjával összhangban — Európa, illetve az európai térséggel összefüggő nemzetközi politikai problémakör. Ennek megfelelően az egyik alapvető kutatási irány az európai biztonsági és együttműködési politika és intézményrendszer problémáinak vizsgálata. Ebben a kutatásban a kiindulási pont, az alapirány az európai szocialista országok helyzetének, együttműködési és kapcsolat- rendszerének, valamint európai politikájuk vizsgálata. A kutatás másik fő iránya Nyugat-Európa helyzetének és a jelentősebb nyugat-európai országok európai politikájának elemzése, beleértve integrációs terveik, törekvéseik elemzését is. Az európai problémák vizsgálata kapcsán természetesen nélkülözhetetlen egyes Európán kívüli világpolitikai tényezők, így például az Amerikai Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság európai politikájának tanulmányozása is.

2. Az Európán kívüli térségek nemzetközi problémáinak vizsgálata terén az Intézet munkatervében három térség, Ázsia, Közel-Kelet és La- tin-Amerika szerepel. Ázsia vonatkozásában mindenekelőtt a Távol-Keleten, Délkelet-Azsiában és a hindusztáni szubkontinensen kialakult helyzet és megváltozott erőviszonyok nyomán jelentkező újabb tendenciák és törekvések elemzését tűztük ki célul. A latin-amerikai kontinensen kutatásaink fő iránya az egységtörekvések erősítése és a társadalmi haladás irányában ható antiimperialista és jenkiellenes politikai erők felmérése, továbbá Brazília várható politikai és gazdasági szerepének vizsgálata.

3. A békés egymás mellett élés és a nemzetközi ideológiai harc problémáinak és összefüggéseinek tanulmányozása során megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kelet—nyugati kapcsolatokban bekövetkezett enyhülés és megélénkülés nyomán kialakult új helyzet és lehetőségek felmérésére. Ennek kapcsán megvizsgáljuk a kulturális külpolitika, a tömegkommunikációs eszközök változó szerepét a kelet—nyugati kapcsolatokban, különös tekintettel a békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósulásának konkrét formáira. Foglalkozunk a nyugat-európai országokban és az USA- ban folyó ún. „Kelet-kutatás” változó és változatlan tendenciáinak, módszereinek elemzésével, többek között annak megállapítása céljából is, hogy ez az ideológiailag elkötelezett és a nemzetközi imperializmus érdekeit szolgáló „tudományág” milyen mértékben képes alkalmazkodni a megváltozott nemzetközi viszonyokhoz.

101