Külügyi Közlöny 20. 1940

1940-02-29 / 3. szám

476/res. 5.—1939. szám. Rendelet a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 7720/1939. M. E. számú rendelet újabb kiegészítését tartalmazó 11.610— 1939. M. E. számú rendelet 4. §-ának a m. kir. külképviseleti hatóságok által való alkalmazásáról. (Tanúsítvány kiállítása.) A m. kir. minisztérium 11.610/1939. M. E. számú s a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. évi IV. törvénycikk (az alábbiakban, T.) végrehajtása tárgyában kiadott 7720/1939. M. E. számú rendelet (az alábbiakban Vr.) újabb kiegészítését tartalmazó rendeletének 4 §-ával kapcsolatban az alábbiakat közlöm a m. kir. külképviseleti hatóságokkal: Ismeretes, hogy a Vr. 64. §-ának 1. bekezdése alapján bárki kérheti lakóhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjétől annak megállapítását és tanúsítását, hogy a T. 3. §-a értelmében zsidónak nem tekintendő. A Vr. nem tartalmaz azonban rendelkezést arra vonatkozólag, hogy a külföldön lakó kérelmezők ily tanúsítvány kiállítására irányuló kérelmeinek az elintézésére mely hatóság illetékes. Mivel pedig a külföldön lakó személynek jelentős érdeke fűződhetik ahhoz, hogy a Vr. 64. §-ában foglaltaknak megfelelő tanúsítványt kapjon arról, hogy őt a T. értelmében nem lehet zsidónak tekinteni, a 11.610/1939. M. E. számú rendelet 4. §-a meghatározza azt a hatóságot, mely a külföldön lakók részére —tekintet nélkül arra, hogy magyar állampolgárok-e vagy sem — ily tanúsítványt kiállítani jogosult. A tanúsítvány kiállítása iránt a kérelmet a külföldön lakó folyamodó lakhelye szerint illetékes m. kir. külképviseleti hatóságnál kell előterjeszteni. A tanúsítvány kiállítására annak a törvényhatóságnak az első tisztviselője (alispán, thj. város polgármestere) illetékes, amelynek területén a kérelmező Magyarországon utoljára lakott; ha pedig a kérelmező sohasem lakott Magyarországon, a tanúsítvány kiállítására Budapest székesfőváros polgármestere illetékes. Ennekfolytán felhívom a külképviseleti hatóságokat, hogy a hozzájuk beérkező új kérvényeket vegyék át és közvetlenül küldjék meg a tanúsítvány kiállítására a fentiek szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének. Tájékozásul közlöm továbbá, hogy a 11.610/1939. M. E. sz. rendelet 13. §-a értelmében a törvényhatóság első tisztviselőjének a Vr. 64. §-a alapján hozott határozata ellen — ideértve a közölt rendelet 4. §-a alapján hozott határozatokat is — a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Addig is, amíg a fentebb kifejtettek szerint az illetékes magyar törvényhatóság első tisztviselőjének az egyes esetekben módjában lesz a külföldön lakó magyar állampolgár részére tanúsítványt kiállítani arról, hogy őt a T. értelmében, nem lehet zsidónak tekinteni, megengedhetőnek tartom azt, hogy sürgős esetekben az illetékes m. kir. külképviseleti hatóság a hozzá forduló fél részére oly okiratot állítson ki, amelyben igazolja azt, hogy az a m. kir. külképviseleti hatóságnál kérte nem zsidó minőségének az irányadó magyar jogszabályok értelmében megállapítását és tanúsítását és hogy ennekfolytán a m. kir. külképviseleti hatáság a kérelmet a szükséges okiratokkal felszerelve az illetékes magyar hatóságokhoz továbbította. Halaszthatatlanul sürgős esetekben a tényleges m. kir. külképviseleti hatóságok és azok a tiszteletbeli (fő-) konzulátusok, amelyeknél a m. kir. külügyminisztérium tényleges állományába tartozó állami tisztviselő van beosztva, az előző bekezdésben engedélyezett tanúsítást' tartalmazó okiratban egyúttal véleményt is nyilváníthatnak arról, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján a folyamodót a magyar jogszabályok értelmében nemzsidónak tekintendő személynek tartják, ha a folyamodó a Vr. 3. §-ának 1. bekezdése értelmében, ugyanezen rendelet 3. §-ának 1. és 4. bekezdéseiben megjelölt okiratokkal kimutatja, hogy az 1895. évi október hó 3. napja előtt keresztény hitfelekezet tagjaként született, vagy amenynyiben az 1895. évi október hó 1. napja után született, mind ő maga, mind szülei keresztény hitfelekezet tagjaiként születtek, egyúttal pedig mindkét esetben a büntetőjogi jogkövetkezmények terhével írásban kijelenti, hogy őt a T. 1. §-a értelmében nem lehet zsidónak tekinteni.