Külügyi Közlöny 19. 1939

1939-11-01 / 7. szám

III. Az I. fejezet a) pontjában felsorolt esetekben az ügyvivői napidíjak 50%-a az államkincstárt, 50%-a pedig a követség vezetőjét terheli, a b) pontban megjelölt esetekben ezen napidíjak teljes összegükben a követség vezetőjét, a c) pontban, felsorolt esetben pedig teljes egészükben az államkincstárt terhelik. Az a) és b) pontok szerint a követségvezetőjét terhelő ügyvivői napidíjak a követség vezetőjének illetményeiből hivatalból vonandók le és az ily címen eszközölt levonások, illetve kifizetések az illető követségek pénztári naplóiban keresztülvezetendők. Oly esetekben, amidőn a helyettesítéssel megbízott fogalmazási tisztviselő az őt a fentiek szerint megillető ügyvivői napidíjakra nem tart igényt, a hivatalból levonandó ügyvivői napidíjak az államkincstár javára ugyancsak a pénztári naplóban bevételben számolandók el. IV. Azokban az esetekben, ha a követségek vezetői rendes szabadságukat több részletben veszik igénybe, a helyettesítési illetmények az 1929. évi 1165/1. számú rendeletben megállapított utazási napokra csak az első szabadságrészlettel kapcsolatban számolhatók el. Tájékoztatásul közlöm, hogy a hivatalos távollét fogalma alá. a külképviseleti hatóságok vezetőinek felhatalmazásom alapján tett minden hivatalos utazása tartozik, pl. jelentéstétel céljából történt berendelés, hivatalos kiküldetés, a joghatósága alá tartozó területen tett hivatalos utazás, több állam kormányainál való akkreditálás esetén az állandó állomáshelyről a másik állam kormányának székhelyére történt hivatalos utazás és ottartózkodás stb. A szóbeli jelentéstétel céljából történt berendelés alkalmával a Budapesten való tartózkodás általában a 3 napot nem haladhatja meg. Ha mindazonáltal szolgálati érdekek a budapesti tartózkodás meghosszabbítását teszik szükségessé, erről az illető követséget esetről-esetre értesíteni fogom. A fentiekhez képest a szóbeli jelentés céljából Budapestre történt berendelés alkalmával tett hivatalos utazásokról benyújtott utiszámlákban a Budapestre vonatkozólag feltüntetett indulási és érkezési időpontoknak egyezniük kell a Budapestre engedélyezett távol 1 ét tartalmá va 1. Budapest, 1939. évi augusztus hó 29-én. A miniszter helyett: Vörnle s. k. 12.370/1.-1939. szám. Rendelet a m. kir. konzulátusok vezetőit szabadságuk és hivatalos távollétük tartama alatt helyettesítő tisztviselőket megillető helyettesítési pótlék felszámíthatása és elszámolása tárgyában. Az 1930. évi 5543/1. számú rendeletben foglalt határozmány hatályon kívül helyezésével egyidejűleg 1939. évi szeptember hó 1-ei hatállyal a következőket rendelem el. I. A m. kir. konzulátusok vezetőinek helyettesítésével megbízott tisztviselőket az alább felsorolt esetekben az 1939. évi 11.083/1. számú rendeletemben megállapított mérvű helyettesítési pótlék illeti meg: a) a konzulátus vezetőjének rendes évi szabadsága tartamára, illetve a szabadság egy részének vagy teljes egészének Magyarországon való eltöltése esetén az 1929. évi 1160/1. számú rendeletemmel szabályozott utazási napok tartamára is, b) a konzulátusok vezetői részére az év folyamán rendes szabadságukat meghaladó bármely címen, tehát betegség címén is engedélyezett szabadságmeghosszabbítás tartamára, c) végül azon időtartamra, amely alatt a vezetői állás nincs betöltve. II. Nem illeti meg a helyettesítési pótlék a helyettesítéssel megbízott tisztviselőt a konzulátus vezetőjének hivatalos távolléte, vagy betegsége tartamára, amenynyiben a konzulátus vezetője betegsége miatt állomáshelyét nem hagyja el, feltéve, hogy ilyen címen részére szabadság nem engedélyeztetett. III. Az I. fejezet a) pontjában felsorolt esetekben a helyettesítési pótlék 50%-a az államkincstárt, 50%-a pedig a konzu-