Külügyi Közlöny 14. 1934
1934-04-16 / 4. szám
szerű hivatalos lelet készítésének és a lelet alapján szabályszerű illetékkiszabásnak van helye. Gyakorlatilag azonban ilyen esetekben az alábbiak értelmében való különös figyelemmel és megkülönböztetett óvatossággal kell [eljárni, aminek az a célja, hogy a beadványi bélyeghiány miatt támasztott illetékkövetelések semmi körülmények között se legyenek olyként szemlélhetök vagy -f eltüntethetők, mintha alkalmasak lennének arra, hogy az állampolgárokat ama joguk tekintetében, hogy az államfő elé kérőiemmel vagy panasszal járulhatnak, akadályozzák, vagy zaklassák, vagy akár csak elkedvetlenítsék. A bélyeghiány miatt készült hivatalos leletre nézve általában az a szabály, • hogy a leletet a mulasztó fél lakóhelyére illetékes m. kir. adóhivatalnak, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnak kell elküldeni. Ettől eltérően: — az államfőhöz intézett beadványi bélyeghiánya miatt készült hivatalos leletet a mulasztó fél lakóhelyére illetékes pénzügyigazgatóság vezetőjének, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal főnökének kell megküldeni. A pénzügyigazgatóság vezetője Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal főnöke az ilyen hivatalos lelettel a következő módon való elbánásról gondoskodik. I. Ha a hivatalos lelet olyan beadványról készült, amelyben a folyamodó szabadságvesztésbüntetésének, vagy pénzbüntetésének kegyelemből való elengedését vagy mérséklését kérte, s amelyre ennélfogva a 7.400/ 1931. P. M. számú rendeletben meghatározott 20 P illetéket kellett volna leróni, — hivatalból be kell szerezni a fél vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat és ha az tűnik ki, hogy a fél viszonyai olyanok, hogy részére szegénységi bizonyítvány kiadható lenne, valamint akkor is, ha a vagyoni és jövedelmi színvonal valamivel meghaladja ugyan a szegénység hivatalos fogalmának ismérveit, de azoknak számottevő mérvben fölötte nincs, akkor: — a lelet alapján való illetékkiszabásnak szegénység címén mellőzését kell elhatározni és a hivatalos leletet irattárba kell helyeztetni. Természetes, hogy ugyanilyen eljárást kell követni, ha a fél szegénységi bizonyítványát az iratokhoz csatolják. Ha ellenben a hivatalból való tájékozódás a fél tehetős anyagi helyzetének megállapítására vezet, akkor a leletet az illetékes m. kir adóhivatalnak, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal megfelelő ügyosztályának az illeték kiszabása végett ki kell adni. Ezzel kapcsolatban minden esetben kifejezett utasítást kell adni arra nézve, hogy csupán az egyszeres illetéket szabja-e ki a hivatal, vagy pedig azonfelül felemelt illetéket is — mérsékelt vagy teljes összegben — kiszabjon. Rendszerint az legyen az utasítás, hogy csak az egyszeres illetéket kell kiszabni. Felemelt illetéknek — (a pénzügyigazgatóság vezetőjének, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal főnökének belátása szerint mérsékelt vagy teljes Összegben való) — kiszabása iránt csak abban az esetben szabad, de ilyenkor egyúttal kell is utasítást adni, ha kétségtelenül felismerhető, hogy vagyonilag tehetős folyamodó nyilvánvalóan rosszhiszeműen vagy az illeték lerovásának hátrányos következmények nélkül való elodázása céljából mulasztotta el a folyamodvány kellő bélyegzését. A pénzügy igazgatóságnak a felemelt illeték mérséklése és elengedésére vonatkozó jogköre tekintetében utalok az 1933 évi november hó 2-án kelt 141.588. VIII. a. számú írott körrendeletemre. II. Az államfőhöz intézett másféle beadványok bélyeghiányairól készült hivatalos leletekkel kapcsolatban a fél vagyoni és jövedelmi viszonyairól hivatalból előzetesen tájékozódni nem kell, hanem az ilyen leletet mindjárt ki kell adni a mulasztó fél lakóhelyére illetékes m. kir. adóhivatalnak, Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal megfelelő ügyosztályának az illeték kiszabás céljából. Minden esetben kifejezett utasítást kell adni azonban arra nézve, hogy az illeték kiszabása csupán egyszeres mérvben, vagy pedig mérsékelt vagy teljes felemelt illetékkel kapcsolatban történjék-e. Felemelt illetéknek (— a pénziigyigazgatóság vezetőjének Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal főin ökének belátása szerint mérsékelt vagy teljes összegben való) — kiszabása iránt csak akkor szabad, de ilyenkor egyúttal kéli is utasítást adni, ha kétségtelenül felismerhető, hogy tehetős folyamodó nyilvánvalóan rosszhiszeműen vagy az illeték lerovásának