Külügyi Közlöny 11. 1931 (Budapest, 1932)

1931-09-05 / 8. szám

RENDELETEK. 9339/1 — 1931 szám. Rendelet az idegen személy- és helységnevek írásmódja tárgyában. Az 1930 évi 7024/1 számú rendeletben foglalt utasítások kötelezővé teszik a külügyi szolgálat magyarnyelvű ügyiratainál a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott helyesírási szabályok alkalmazását. Minthogy ezek a szabályok az idegen személy- ós helységnevek írásmódját illetőleg nem terjeszkedhetnek ki e nevek oly tág körére, mint azt a külügyi szolgálat természete megkívánja, szükségesnek tartom kiegészítésük gyanánt a következőket elrendelni: A latin betűkkel író népek tulajdonneveit általában pontosan a saját, a mi betűinktől esetleg némileg eltérő betűikkel kell írni, mint Benes, Tevfik, Rüstü. Joao, Kosutic, Maranon, Starzynski, Switalski, Stribrny, Niteseu, Janrés stb. A keresztnevek szintén az illető nép nyelvében használatos alakban írandók, tehát nem fordítandók le magyarra. A nem latin betűkkel író népeknek (bolgár, orosz, új-görög és a keleti népek) személyneveinél fonetikusan a magyar írásmódot kell alkalmazni, például: Liapcsev, Ordzsonikidze, Szofulisz, Li-Hung-Csang. A szerb nevek azonban a horvát írásmóddal írandók. A kereszt- és vezetékneveket általában abban a sorrendben kell idézni, amelyet az illető nép követ, pl.: „ Arról értesítettem Vintila Bratianut, hogy...", vagy „Külügyi államtitkárrá Henry L. Stimson neveztetett ki". Abban az esetben, ha a név olyan szerkezetű, hogy kételyek merülhetnek fel aziránt, vájjon a nevek melyike felel meg a nálunk használatos vezetéknévnek, az illető rész aláhúzással, vagy ritkított írással jelölendő meg. Tehát: Domingos Augusto Alves da Costa Oliveira, vagy Jacobo Stuart Fitz James y Falco, A1 b a hercege, vagy pedig Stefan Friedrich. A fenti szabályok alól természetszerűleg kivételnek is van helye, amint például természetes, hogy személyekről készült betűrendes névjegyzékben a keresztnevek mindig a vezetéknevek mögé helyezendők, valamint, hogy bizonyos ügyiratokban a neveket akként kell írni, amint azokat az illető állam hatóságai az ügyirattal összefüggő hivatalos okmányaikban írják. (így például a jugoszláv hatóságok az útlevelekbe és egyéb latin betűkkel írt okmányokba a szerb neveket franciásan — és nem horvátosan — írják.) A helységnevek írásmódját illetőleg utalok a 4200/lb—1923 számú rendelet (Külügyi Közlöny III. 16.) 12. §-ának rendelkezéseire, azzal a módosítással, hogy Helsingfors ós Reval helyett ezentúl Helsinki, illetve Tallinn írandó. A nem latin betűvel író országoknak a magyar nyelvben nem szereplő modern helységnevei mindig a magyar fonetikus írásmóddal írandók, tehát mint Szkirosz, Novo-Cserkaszk, CsangCsou, Szirász és nem mint pl. Skyros, Nowo-Tscherkassk, Tchang-Tchow vagy Schiras. Felhívom ezzel kapcsolatban a külügyministerium osztályainak, valamint főképen a m. kir. külképviseleteknek vezetőit, legyenek állandó figyelemmel arra, hogy személyek nevei, különösen olyankor, ha nevük további hivatalos kiadmányokban, vagy épen kormányzói felterjesztésben kell hogy szerepeljen, mindenkor teljesen, vagyis keresztnévvel együtt foglaltassék a jelentésbe, illetve ügyiratba. (Kivételt képeznek oly főnemesi családok fejei, elsősorban az angol peerek, akiknek neve általában keresztnév nélkül használtatik. Ezeknél a keresztnév csupán kitüntetési ügyekben tüntetendő fel.) E rendelkezés betartására nagy súlyt helyezek, mivel figyelmen kívül hagyása már eddig is sok időveszteséget okozott és pótlólagos jelentések bekívánását tette szükségessé. Budapest, 1931 évi szeptember hó 1-én. A minister helyett: Kimen-Héderoáry s. k. 8869/1—1931 szám. Kendelet a spanyol bankjegyek felnibélyegzése tárgyában. A spanyol pénzügyministerium 1931 évi július hó 24-én megjelent rendelete szerint a Banco de Espana utasítást kapott új spanyol bankjegyek kibocsátására, amelyeken az ország köztársasági jellege megfelelően feltüntetendő Míg az új bankjegyek elkészülnek, a jelenleg forgalomban levő összes spanyol bankjegyek felülnyomással láttatnak el. A felülnyomás augusztus 10-én vette kezdetét és három hónapig tart. Szeptember 10-től kezdődőleg a spanyol bank csak köztársasági felülnyomással ellátott bankjegyeket bocsáthat forgalomba. Szeptember 20-tól kezdődőleg állami hivatalok csak felülbélyegzéssel ellátott bankjegyeket fogadhatnak el. Felhívom a m. kir. külképviseleti hatóságokat, hogy a hivatali pénztárban (letétekben) netán kezelt spanyol bankjegyeket a kicserélés eszközlése végett a legsürgősebben terjesszék ide fel. Budapest, 1931 évi augusztus hó 24-én. A minister rendeletére: Jambrekovich s. k.