Külügyi Közlöny 10. 1930

1930-08-05 / 9. szám

jelentkezniük, akik súlyos pénz- és szabadságbüntetés terhe mellett utasítva vannak szigorúan ellenőrizni, hogy senki a visumban részére engedélyezett tartózkodási időt túl ne lépje és az esetleg engedélyezetten kívül más munkát vagy alkalmazást ne vállaljon. Azon esetben pedig, ha egyeseknek mégis sikerülne engedély nélkül valamely hasznothajtó foglalkozást találni, a Landesarbeitsaml, ahol minden munkaadónak az alkalmazottját be kell jelenteni, gondoskodik arról, hogy az illetőt mielőbb elbocsássák és tartózkodási engedélyét vissza is vonják. Magasabb elméleti, főleg főiskolai képzettséggel, vagy önálló közgazdasági tevékenységgel bíró egyének, továbbá művészek, írók önálló kereskedők vagy különleges műszaki ismeretekkel rendelkező mérnökök tartózkodásil illetőleg letelepülési engedélyeinek elbírálásáná, a német hatóságok rendszerint kevésbé szigorúan járnak el, s ha az illetők részére nem is állandó, de hosszabb időre szóló tai'tózkodást engedélyeznek. Munkásokkal, kereskedelmi alkalmazottakkal és iparosokkal szemben azonban nagyon szigorúan alkalmazzák a fennemlített szabályokat és azok kérelmét majdnem kivétel nélkül elutasítják. A német birodalomban a munkanélküliek száma az utóbbi időben ismét állandóan növekszik és jelenleg már több mint két milliót tesz ki. Ennek a munkanélküliségnek a hatását a Németországban élő külföldiek is érzik. A magyar munkanélküliek a német birodalmi törvények szerint munkanélküli segélyt és azt is csak bizonyos ideig és csak akkor kaphatnak, ha előzőleg 26 héten át munkában voltak és ez idő alatt az előírt kötelező biztosítási illetékeket befizették. A biztosítás alapján igényelhető segélyezési idő leteltével azonban sem az úgynevezett Krisenunterstützungra, sem pedig a különböző német népjóléti intézmények támogatására nem számíthatnak. Berlini követünk jelentése szerint még mindig nagyon sok olyan magyar honos jelentkezik, németországi külképviseleti hatóságainknál, akik a visum szerint rokoni átogatáv tanulmány stb. címen jöttek oda, azonban legfeljebb a beutazási költség birtokában voltak s akiknek utazási céljuk tulajdonkép munkakeresés, vagy különösen á fiatal embereknél kalandvágy. Az ilyenek természetesen a legrövidebb időn belül megszorulnak és kérik hazaszállíttatásukat. Gyakori eset, sajnos, hogy ily egyének előzőleg már kéregetés vagy egyéb tiltott cselekmények miatt fogházbüntetést is szenvedtek, testileg ós lelkileg lezülöttek, sőt gyakran kommunistaeszmékkel megmételyezve térnek haza ós itthon csak az elégedetlen és politikailag is megbízhatatlan elemek számát szaporítják. Alispán Mindezeknél fogva felhívom Főkapitán

y Urat, Kapitány hogy a Németországba irányuló útlevélkérelmek elbírálása alkalmával minden egyes esetben igyekezzék meggyőzni arról, vájjon az illető útievélkérelmező kizárólag csakugyan az általa bemondott célból óhajt-e odautazni. Amennyiben az útlevélkérelmezők munkakeresés céljából szándékoznak ^Németországba kiutazni, úgy részükre útlevelek csakis azon esetben állíthatók ki, az összes törvényes rendelkezések figyelembe vétele mellett, ha ottani alkalmaztatásukat az ottani külképviseleti hatóságunk, vagy a budapesti német követség által láttamozott alkalmas okmánnyal (munkaszerződés stb.) igazolják. Minden más címen látogatás, családi ügy, tanulmány stb. útlevél Németországra csak akkor állítható ki, feltéve, hogy ez ellen egyébként törvényes akadály nincs, ha a folyamodó igazolja, hogy az utazás és az ottani tartózkodás költségeinek fedezésére megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezik. Azon esetben, ha folyamodó ezen körülményt igazolni nem tudja, úgy az útlevél kiállítása megtagadandó. Figyelmeztetendők végül mindazok, akik Németországba bármely címen útlevelet nyertek, arra, hogy magukat az utazáshoz és a Németországban való tartózkodáshoz szükséges pénzösszeggel lássák el, mert ottani külképviseleti hatóságaink őket, Magyarország nehéz pénzügyi helyzete miatt, semmiféle anyagi segélyben nem részesíthetik. Jelen rendelettel egyidejűleg a 85.796/1921., 247.532/1925., 188.739/1926., 180.352/1927. és 287.823/1929. B. M. számú körrendeletek hatályukat vesztik. Budapest, 1930 évi április hó 19-én. A minister helyett: 1

1 Sztranyavszky s. k. államtitkár. 7024/1—1930 szám. Rendelet a, Magyar Tudományos Akadémia állal elfogadott és 1922-ben kiadott magyar helyesírási szabályok kőtelező használata tárgyában. A Magyar Tudományos Akadémia az 1922. évben megállapította a magyar helyesírás szabályait, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister úr pedig elrendelte ezeknek a rendelkezése alatt álló összes iskolákban való tanítását és alkalmazását. Mivel ebben a tudományos és a nemzeti egységet illető kérdésben a Magyar Tudomá-