Külügyi Közlöny 10. 1930

1930-03-26 / 5. szám

Kézirat. X. évfolyam. Budapest, 1930 március 26. 5. szám. KÜLÜGYI # KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISTERIUM. A Külügyi Közlöny 1927 évi január hó 1-től kizárólag a m. kir. kídügyministerium és a külképviseleti hatóságok belső használatára adatik ki s így abba csakis a m. kir. külügyministerium és a külképviseleti hatóságok tisztviselői nyerhetnek betekintést. A Külügyi Közlöny kezelése tekintetében tehát a hivatalos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályzat mérvadó. RENDELET. 2746/1—1930 szám. Rendelet a háborús emlékéremnek külföldön lakó magyar ós külföldi honosok részére leendő adományozása tárgyában. A háborús emlékérem alapszabályait és a hozzátartozó Útmutatást tudomásulvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm. Budapest, 1930 évi március hó 19-én. Walko s. k. Melléklet a 2746/1—1980 számhoz. Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi ministerelnöknek a ministerium nevében tett előterjesztésére Budapesten 1929 évi május hő 26-án kelt magas elhatározásával háborús emlékérmet alapítván, a m. kir. ministerelnök előterjesztésére annak alapszabályait Budapesten, 1929 évi november hő 14. napján kelt magas elhatározásával jóváhagyni méltóztatott. A háborús emlékérem alapszabályai: 1. A háborús emlékérmet Magyarország Kormányzója mindazok részére, akik az 1914—18 évi háborúban 1918 évi október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészekben tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, a honvédelmi minister előterjesztésére, az egyéb igényjogosultak részére pedig a ministerelnök előterjesztésére adományozza. Igényjogosultsággal birnak: a) Akik az 1914—18 évi háborúban 1918 évi október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országban tényleges katonai szolgálatot teljesítettek. b) Akik az 1914—18 évi háborús sebesültek, betegek és hadifoglyok érdekében különösen kifejtett eredményes működésükért Legfelsőbb kitüntetésben részesültek vagy akiknek a „Vörös kereszt körül szerzett érdemekért" alapított díszjelvény (díszérem) adományoztatott. c) Hadiözvegyek és hadiárvák (csak a legidősebb fiú), továbbá azon hozzátartozók, akiknek családfenntartója vagy közvetlen egyenes leszármazottja az 1914—18 évi háborúval szoros kapcsolatos szolgálatok teljesítése folytán keletkezett, illetve szerzett sérülés vagy egészségrontás következtében elhalt. d) Mindazon polgári egyének, akik az 1914— 18 évi háborúban 1918 évi október hó 30-ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országban állami vagy ezzel egyenértékű szolgálatot teljesítettek és működésükkel a fegyveres erő érdekeit előmozdították (közigazgatás, posta, távírda, vasút, hajózás, hadiipar, stb.). ej Kivételesen adományozható az emlékérem a kormányzói kézirat értelmében azok részére is, akik a háború és az, azt követő forradalmi idők alatt, majd ezen idők után, a megaláztatás, a nemzeti gyász és a megpróbáltatás nehéz évei folyamán Istenbe vetett erős hittel és a haza iránti önfeláldozó hűséggel ezeréves hagyományainkban gyökeredző nemzeti eszményeinknek lelkes harcosai voltak. f) A háborús emlékérem az elmúlt 1914— 18-iki nagyháborúban Magyarországgal szövetségben volt államok háborút viselt polgárainak a m. kir. külügyminister előterjesztésére adományozható. 2. A háborús emlékérem leírása: Az emlékérem tombak-ból készült, ezüstözött és oxidált jelvény, 37 mm átmérővel. Az érem első oldalán, középen van Magyarországnak Anjou korabeli cimere, amelyet a Szent Korona díszit. A cimerpaizs alatt két Szent István korabeli kard van keresztbe fektetve. A címert baloldalán babér, jobboldalán cserlombokból készült koszorú Övezi. Az érem másik oldalán, középen egy rohamsisak van, alatta 1914—1918 Felette fél-