Külügyi Közlöny 8. 1928

Gyakorlati tudnivalók

másik szerződő fél részére szánt példányt pedig a másik meghatalmazott aláírása után látja el saját aláírásával. Amennyiben a szerződés két nyelven, vagyis magyar nyelven és a másik szerződő fél nyelvén készült, úgy a szerződés szövege hasábosan állítandó ki, A nálunk maradó példányon az első hasábra a magyarnyelvű szöveg, a másik hasábon pedig a másik nyelvű szöveg fordul elŐ, míg a másik szerződő félnek szánt példányon megfordítva. Kétnyelvű szerződés kiállítása esetében mindkét eredeti példányt a meghatalmazottak csupán egy-egy aláírással látják el. Az alaírás ilyenkor a szerződésszöveg végén a két hasáb alatt az oldal közepére vezetendő, tehát az aláírás ilyenkor mindkét hasábon olvasható kétnyelvű szöveg mindegyikére vonatkozik. Helytelen aláírási mód volna tehát az, ha a magyar meghatalmazott a magyar, a másik meghatalmazott pedig a másik nyelvű hasáb alá írná a nevét, mert a szerződés két eredeti nyelven köttetvén, a meghatalmazottak aláírásának is mindkét szövegre kell vonatkoznia. Ha a nemzetközi szerződést Budapesten írják alá, az aláírásnak a külügyminisztérumban kell végbemennie. Ilyenkor az aláírás előkészítése végett a külügyminisztériumnak az az osztálya, amely a nemzetközi szerződés előkészítésénél közreműködött, a nemzetközi közjogi osztály meghallgatása után s a fentebb előadottaknak figyelembevételével két példányban kiállíttatja a nemzetközi szerződést s azokat a külügyminiszter vagy a szerződés aláírásával megbízott külügy minisztériumi főtisztviselő elé terjeszti. A külügyminiszter kabinetje rövid úton megállapodik az érdekelt idegen külképviseleti hatósággal a szerződés aláírásának időpontja tekintetében. A meghatározott időpontban az érdekelt állam megbízottja a külügyminisztériumban megjelenvén, az aláírási meghatalmazások kicserélése után a külügyminiszter, illetőleg az aláírásra felhatalmazott más megbízott tisztviselő felkéri őt a szerződéspéldányok aláírására. A szerződéspéldányok aláírása úgy történik, hogy nemzetközi udvariasságból először a másik szerződő fél megbízottja írja alá s látja el pecsétjével a szerződéspéldányokat, még pedig először a saját példányát első helyen, azután a mi példányunkat második helyen, ezután a külügyminiszter vagy a szerződés aláírására felhatalmazott más megbízott írja alá s látja el pecsétjével először a mi példányunkat első helyen, azután a másik példányt második helyen. A szerződések aláírásáról jegyzőkönyvet felvenni nem szokás. Az aláírás megtörténtét s annak helyét és idejét az aláírt eredeti szerződéspéldányok igazolják. A szerződóspéldányok aláírása után a külügyminiszter vagy a szerződés aláírására felhatalmazott más megbízott a másik szerződő fél megbízottja részére átadja a szerződésnek neki szánt példányát, a mi példányunkat pedig átveszi s azt a másik aláíró aláírási meghatalmazásával együtt megőrzés végett a nemzetközi közjogi osztályba juttatja. Ha a kétoldalú nemzetközi szerződés aláírása a másik szerződő fél országának fővárosában történik, a szerződés aláírására rendszerint az illető országban működő követünk vagy ügyvivőnk kap felhatalmazást. Ez esetben az aláírás a másik szerződő fél külügyminisztériumában megy végbe. A magyar meghatalmazottnak ilyenkor még az aláírás előtt gondot kell fordítania arra, hogy az aláírási példányok szövegezésénél — úgy amint ez fentebb ismertetett — a két szerződő fél egyenrangúsága kifejezésre jusson. A szerződés aláírása után a követ vagy ügyvivő a szerződésnek részünkre szánt példányát a másik fél aláírási meghatalmazásával együtt azonnal felterjeszti a magyar külügyminisztériumba, ahol az megőrzés végett szintén a nemzetközi közjogi osztályba kerül. II. Amennyiben nem kétoldalú, hanem csoportos (kollektív) nemzetközi szerződések kötéséről van szó, a szerződések tárgyalásával és aláírásával kapcsolatban fentebb előadottak részben módosítást igényelnek. A kollektív szerződések megkötését rendszerint nemzetközi értekezletek szokták megelőzni, amelyeket valamely kormány vagy pedig újabban mind gyakrabban a Nemzetek Szövetsége hív össze. A nemzetközi értekezleten résztvevő megbízottak neveit az összehívó kormánynyal vagy a Nemzetek Szövetségével előre közölni szokták ugyan, azonban a megbízottak részére alakszerű meghatalmazás csak akkor állítandó ki, ha az értekezleten a nemzetközi szerződés aláírására is sor kerül. A kollektív nemzetközi szerződéseknél szerződő félként több, olykor nagyszámú állam szerepelvén, lehetetlen volna megvalósítani azt az eljárási módot, hogy a szerződés eredeti példánya a szerződő államok mindegyikének hivatalos nyelvén állíttassák ki. Ezért a kollektív nemzetközi szerződések valamely, világnyelven, legtöbb esetben franciául ».szoktal^<kiállíttatni, újabban a Nemzetek Szövetségének irányítása mellett kötött szerződések a francia mellett angolnyelvű eredeti szöveggel is el vannak látva. A kollektív nemzetközi szerződések bevezető részében a szerződő államok, illetve államfők