Külügyi Közlöny 7. 1927

1927-08-01 / 10. szám

KÜLÜGYI ® KÖZLÖNY KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM. A Külügyi Közlöny 1927. évi január hó 1-től kizárólag a m. kir. külügyministerium és a külképviseleti hatóságok belső használatára adatik ki s így abba csakis a m. kir. külügyministerium és a külképviseleti hatóságok tisztviselői nyerhetnek betekintést. A Külügyi Közlöny kezelése tekintetében tehát a hivatalos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályzat mérvadó. RENDELETEK. 76^9/1—1927. szám. Rendelet a családi pótléknak végrehajtás alá vonhatása tárgyában. A m. kir. pénzügyminister úrnak a családi pótlék végrehajása alá vonhatása tárgyában folyó évi július hó 12-én 65.020/1927. 1Y. a. szám alatt kelt átiratát tudomásvótel végett közlöm. Budapest, 1927. évi július hó 22-én. A minister rendeletére: Miidós s. k.. * Melléklet a 7669/1—192

7. számhoz.__ M. kir. pénzügyminister. 65.020/1927; IV. a. szám. Nagyméltóságú dr. Wálkó Lajos m. kir. külügyminister úrnak. Budapest. Nagyméltóságú Minister Úr! Több alkalommal kérdés tárgyává tétetett, hogy az 1912: XXXV. t.-c. 17." §-a negyedik bekezdésének az a határozmánya, hogy „A gyermek után élvezett családi pótlék azonban a gyermek tartása végett a reá eső ai'ánylagos összeg erejéig végrehajtás alá vonható", miként értelmezendő abban a tekintetben, hogy csak a rendes bíróságnak," avagy a gyámhatóságnak is van-e végrehajtási joga. Az egyöntetű eljárás biztosítása céljából a következőkről van szerencsém Nagyméltóságodat tisztelettel értesíteni: l. A polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912. évi LIV. t.-c. 21. §-a szerint, ha a házasfelek között házassági per még nincsen folyamatban, a különválva élő felek kiskorú gyermekének eltartása kérdésében nem a biróság, hanem a gyámhatóság határoz. Hatáskörében jár el tehát a gyámhatóság, ha véghatározatában a kiskorú gyermekek atyját a gyermekeket tartó anya részére tartás fizetésére kötelezi. Minthogy pedig az 1877: XX. t.-c. 191. §-a szerint a gyámhatóság jogerőre emelkedett határozatainak végrehajtásáról közigazgatási úton maga rendelkezik, az 1923: VII. t.-c. 31. §-ának 2. bekezdése és 42. §-ának 9. pontja értelmében az árvaszék a végrehajtást szenvedőnek járó családi pótlék lefoglalása végett helyesen keresi meg a végrehajtást szenvedő felettes hatóságát s nincsen jogi akadálya annak, hogy az ilyen véghatározatok foganatosíttassanak. II. Ha a kiilÖnváltan élő házasfelek között a házassági per már folyamatban van, azonban az I. fokú bíróság előtt ítélettel még be nem fejeződött, úgy az illetékes I. fokú perbíróság az 1911: I. t.-c.-be foglalt polgári perrendtartás 674. §-a értelmében az ítélethozatalt megelőzően külön végzéssel határoz a házasságból született gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében. Ilyen esetben tehát a gyermekekre való tekintettel megállapított családi pótlékra a végrehajtást is a házassági perben elsőfokban eljáró bíróság rendeli el. Az I. fokú ítélet meghozatala után, mindaddig, amíg a II. fokban eljáró bíróság az ügy érdemében nem hozott ítéletet, az utóbb említett bíróság hatáskörébe tartozik a gyermekek tartása felől az intézkedés, ez rendelkezik tehát a végrehajtásnak a családi pótlékra való elrendelése iránt. Ha azonban a házassági bontóper a II. fokú ítélet meghozatala után a m. kir. Kúria előtt van folyamatban, úgy a családi pótléknak gyermektartás fejében való lefoglalása iránt megint csak az I. fokban eljárt kir. tör-