Külügyi Közlöny 7. 1927

1927-04-01 / 6. szám

mint az ilyen kiküldetési átalányban nem részesülő' tisztviselők és egyéb alkalmazottak, az illetőknek kiküldetési átalányát (napidíj átalány át, utazási átalányát, munkaátalányát, stb.) azonban a külföldre történt kiküldetésnek egész tartamára be kell szüntetni. 21. Azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik a határszéli szolgálat ellátása végett állandóan az ország határán kiviil fekvő helyen teljesítenek szolgálatot vagy pedig gyakran küldetnek ki az ország határán kivül fekvő helyekre, a jelen rendeletben megállapított napidijaknak és egyéb kiküldetési illetményeknek esetenkinti felszámítása helyett havi előzetes részletekben esedékes átalányban részesitendők. Azt, hogy a szóban levő tisztviselők és egyéb alkalmazottak közül kik és milyen összegű átalányban részesittessenek, az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőiig állapítja meg. 22. A külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával felmerült kiküldetési illetményekről útiszámlát kell szerkeszteni. Az utiszámlát az utazás befejezésének napjától számított 14 napon belül be kell terjeszteni a» kiküldő hatósághoz. Elkésve beadott utiszámlak csak a kiküldő hatóság (hivatal) főnökének külön engedélyével érvényesíthetők. A kiküldő hatóság a beterjesztett utiszámlát felülvizsgálás és érvényesítés végett haladéktalanul kiadja az illetékes számvevőségnek, amely köteles az odaérkezett utiszámlát nyolc napon belül felülvizsgálni, érvényesíteni és a kiküldő hatósághoz visszaterjeszteni. 23. Az utiszámlába a napidijakat (3. pont), a bérkocsidijakat (8. pont) és a podgyászszállitási dijakat (17. pont) — a jelen rendelettel történt megállapitásoknak megfelelően — pengőéitékben, a vasúti és hajóviteldijakat (13. pont) és az útlevéllel kapcsolatos költségeket (18. pont; pedig abban a pénznemben kell beállítani, amelyben azok tényleg fizettettek. • Az utiszámlában felszámított vasúti és hajóviteldijaknak a helyességéről az utiszámla érvényesitésére hivatott számvevőségnek az illető országra nézve érvényben álló hivatalos díjszabás alapján vagy más alkalmas módon kell meggyőződést szerezni. A hálófülkéért vagy hajófülkéért fizetett dijakat azonban a hálófülke- vagy hajófülkejegynek az ntiszámlához való csatolásával, az utlevéllel kapcsolatos költségeket pedig az eredeti útlevélnek a bemutatásával igazolni kell. Feltétlenül csatolni kell továbbá az ntiszámlához eredetben vagy hiteles másolatban a hivatalos kiküldetésre vonatkozó rendeletet, továbbá a különleges díjszabás alá. eső vonatok és a hálófülke vagy hajófülke igénybevételére, valamint az 50 kg-nál nagyobb súlyú hivatalos podgyász vitelére szóló miniszteri engedélyeket is. 24. A külföldre kiküldött tisztviselő vagy egyéb alkalmazott részére, a kiküldetési illetményeinek fedezésére, lehetőleg utielőleget kell adni, mégpedig az előreláthatólag felmerülendő összegben. Az utielőleg — a 25. pontban említett kivételtől eltekintve — kizárólag pengőértékben utalványozható. A külföldre történt hivatalos kiküldetések alkalmával felmerült kiküldetési illetményekről beterjesztett utiszámlát mindenkor pengő összegben kell érvényesíteni és amennyiben a kiküldött tisztviselő vagy egyéb alkalmazott javára az utiszámla eredménye szerint kijárandóság mutatkozik, azt részére — a 25. pontban foglalt kivételtől eltekintve — kizárólag pengőértékben kell folyósítani. Az utiszámlába — a 23. pont szerint — idegen pénznemben beállítható utiilletményeknek pengőértékre való átszámításánál a budapesti áru- és értéktőzsde által az utiszámla beadásának napján kiadott hivatalos valutajegyzés „áru" íovata az irányadó. Amennyiben az utiszámla* beadásának napján budapesti tőzsdejegyzés nincsen, abban az esetben az illető napot megelőző legutolsó tőzsdei jegyzést kell alapul venni. 25. A külföldön állomásozó m. kir. külképviseleti hatóságoknál szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére, a hivatalos kiküldetések alkalmával az előreláthatóan felmerülő kiküldetési illetményeknek megfelelő összegű utielőleget annak az országnak a pénznemében kell folyósítani, amely országban az illetők szolgálatot teljesítenek. A külföldön állomásozó m. kir. külképviseleti hatóságoknál szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak által hivatalos kiküldetésükről beterjesztett utiszámlában, a jelen rendelet szerint felszámitható kiküldetési illetményeknek pengőértékben megállapított végösszegét annak az országnak a pénznemére kell átszámítani, amely országban az illetők szolgálatot teljesítenek. Ennél az átszámításnál a budapesti áru- és értéktőzsde által az utiszámla beadásának íjapján kiadott hivatalos valutajegyzés „pénz" rovata az irányadó. Amenynyibeu az utiszámla beadásának napján budapesti tőzsdejegyzés nincsen, abban az esetben az illető napot megelőző legutolsó tőzsdei jegyzést kell alapul venni. Amennyiben a szóban lévő tisztviselők vagy az egyéb alkalmazottak utielőleget nem kaptak, vagy részükre az első bekezdésben megjelölt pénznemben adott utielőleg nem bizonyult elegendőnek, úgy hogy az illetők javára kijárandóság mutatkozik, ezt a kijárandóságot — a 24. pontban foglaltaktól eltérően — az előbbi bekezdés szerint történt átszámítás alapján annak az országnak a pénznemében kell folyósítani, amely országban az illetők szolgálatot teljesítenek. Amennyiben pedig az' idegen pénznemben adott utielőleg többnek bizonyult, mint amennyit az utiszáinliinak a fentiek értelmében idegen pénznemben kifejezett végösszege kitesz, az illető a többletet, mint téritményt ugyanabban a pénznemben köteles visszafizetni, amely pénznemben az utielőleget felvette. Olyan esetekben pedig, amelyben a külügyi szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak terhére, a központból külföldi állomáshelyre történt kirendelés vagy a külföldi állomáshelyről a központba, történt berendelés, valamint az egyik