Külügyi Közlöny 7. 1927

1927-02-05 / 3. szám

megelőző napon, visszatérését pedig szabadsága leteltét követő napon az elnöki osztályban felfektetett könyvbe bevezetni. E könyv megfelelő rovatába mindenesetre bevezetendő az is, hogy hivatalos értesítések milyen cíin alatt juttat hatok el a szabadságolthoz. Amennyiben a szabadság tartama alatt a szabadságolt előzetesen bejelentett tartózkodási helyét megváltoztatná, úgy azt pótlólag esetrőlesetre írásban táviratilag, vagy más megfelelő módon idejekorán be kell jelentenie. 10. Amennyiben valakinek szabadság iránti kérelme bármely oknál fogva nem vétetett fel a 4. §-ban előírt együttes előterjesztésbe, úgy jogában áll az illető alkalmazottnak azt a 3. §-ban megjelölt ut betartásával külön kérvényben is előadni. A szabadság rendszerint egyhuzamban veendő ki, részletekben csak különös szolgálati vagy magánokok fennforgása esetén engedélyezhető. 11. §. A fentiekben szabályozott ú. n. rendes szabadságon kívül különös méltánylást érdemlő esetekben az elnöki osztály vezetője további rövidebb szabadságot is engedélyezhet. Az így nyert szabadságok a 8. §-ban előírt módon szintén bejelentendük. 12. §. Ha valamely alkalmazott szabadságát vagy annak egy részét az előző évben szolgálati érdekből nem vehette ki, neki a 7. §-ban megbatározott szabadságon felül az előző évről elmaradt szabadság fele is engedélyezhető. Amennyiben valamely alkalmazott rendes szabadságát szolgálati okokból csak olyan időpontban kezdheti meg, hogy az szükségképpen a következő naptári évre nyúlik át, szabadságának átnyúló része a következő évben engedélyezhető szabadságából nem vonandó le. 13. §. Olyan megbetegedés esetén, mely állandó ápolást és kezelést igényel, az orvos javaslatának megfelelő terjedelmű szabadság engedélyezhető, tekintet nélkül arra, hogy az illető milyen tartamú szabadságot élvezett már az illető naptári év folyamán. Az ilyen betegségi szabadságok azonban az esetleg már engedélyezett egyéb szabadságokkal együtt egyhuzamban egy évet nem haladhatnak meg. Ha a rendes szabadságod megelőzőleg igénybevett betegségi szabadság a rendes szabadságnak a 7. §-ban megállapított mérvét eléri vagy meghaladja, úgy abban az évben rendes szabadság már nem engedélyezhető, különben pedig a betegségi szabadság tartama a rendes szabadságidőből levonásba hozandó. A ministeriumnak jogában áll a megbetegedett alkalmazott orvosi megvizsgálására hatósági orvost kiküldeni. 14. §. Egy éven túl terjedő szabadságot a külügyministerium csak abban az esetben engedélyezhet, ha az alkalmazott szabadságának egy éven túl terjedő tartamára az államkincstártól nyert javadalmazásáról lemond. Az ilyen módon szabadságolt egyén megtartja ugyan állását, de az óv tartamát túlhaladó idő szolgálati idejébe nem számíttatik be, anélkül azonban, hogy ez a szolgálat megszakítása gyanánt tekintetnék. Evégből az egy évet meghaladó időre engedélyezett szabadság az állománykönyvbe feljegyzendő és a nyugdíjtáblázat egybeállításánál hivatalból figyelembe veendő. 15. §. Megbetegedés esetén tartoznak az alkalmazottak arról gondoskodni, hogy betegségük a 3. §-ban megjelölt fellebbvalójuknak a hivataltól való távolmaradásuk első napján bejelentessék. Három napot meghaladó megbetegedésekről tartoznak a 3. §-ban megjelölt fellebbvalók az elnöki osztály vezetőjének jelentést tenni. 16. §. Aki a szolgálattételtől magát ok nélkül elvonja, a hivatalból engedély nélkül távozik vagy a nyert szabadság tartamát engedély nélkül meghosszabbítja, illetve állomáshelyére a szabadság leteltével nem tér vissza, fegyelmi vétséget követ el. Ha a szabadságáról késedelmesen visszatérő alkalmazott elmaradását elfogadható okokkal hitelesen igazolni nem tudja, vele szemben — az esetleges fegyelmi büntetésen kívül — arra az időre vonatkozólag, amelyen szolgálatot nem teljesített, illetménylevonásnak van helye. 17. §. Aki a neki kézbesített felhívásra szolgálattétel végett nem jelentkezik, illetőleg távolmaradását írásban elfogadható okokkal igazolni nem tudja, továbbá aki ismeretlen helyen tartózkodván, a Budapesti Közlönyben háromszor egymásután közzétett felhívásra nem jelentkezik, oly elbánás alá kerül, mintha szolgálatáról önként mondott volna le. 18. §. Aki szabadságra való távozását és arról visszatérését a 8. §-ban megjelölt fellebbvalóinak nem jelenti be, illetve az e célból felfektetett könyvbe nem vezeti be, fegyelmi vétséget követ el, amely a körülményekhez' képest fegyelmi eljárást von maga után. 19. §. Ennek a rendeletnek határozmányai a szerződéses alkalmazottakra is kiterjednek azzal az eltéréssel, hogy ezeknek az alkalmazottaknak szabadsági igénye szerződésükben van megállapítva. Budapest, 1927. évi december hó 20. Wallto s. k.