Külügyi Közlöny 4. 1924

1924-01-31 / 1. szám

országból kivándorlókat szárazföldön át Hamburgba, Antwerpenbe és Cherbourgba és onnan Quebec, Montreal St. John és Halifax, valamint New-York kikötőkön keresztül Canadába és az Északamerikai Egyesült-Államokba szállíthasson. A társaság a kivándorlásról szóló 1909:11. t.-c. 7. § 3. pont b) alpontjában foglalt rendelkezésre való tekintettel az engedély iránt beadott kérvényében tett" kijelentéséhez képest mindenekelőtt kötelezettséget vállal, hogy magyaroknak külföldre való telepítésével vagy gyarmatosításával nem fog foglalkozni és annak a garanciája gyanánt, hogy tényleg nem fog ideirányuló tevékenységet kifejteni, Magyarországon az engedélyben foglalt üzletét a Magyarországon kivándorlók szállítására már engedélyt nyert egyik hajóstársaság, és pedig a The lioyal Mail Steam Packet Company londoni gőzhajóstársaság útján, annak helyettesével és szervezetével fogja lebonyolítani. Ennék folytán az összes kikötések úgy

1 értendők, hogy a közös helyettes a két társaságnak, úgy a. budapesti, mint a határszéli irodáit egy helyiségben, ugyanazon személyzettel, de külön-külön tartozik vezetni. Magyarországi kivándorlót a társaság csak oly gőzösön szállíthat, amely legalább 9000 br. reg. tonnatartalmú. Megengedem, hogy a társaság a budapesti irodán kívül Királyhida, Savanyúkút, Gyanafalva vagy Szentgotthárd, Gyékényes irányában az általam később megállapítandó határállomásokon és Szobon egy-egy irodát felállíthasson. A társaság a szállítási szerződéseket az útlevéllel ellátott kivándorlókkal csak magyarországi irodáiban kötheti meg. Megengedem azonban a társaságnak, hogy azokkal a kivándorlókkal, akik szabályszerű útlevéllel ellátva Hamburgban, Antwerpenben és Cherbourgban jelentkeznek, a szerződést az ottani irodáiban is megköthesse. A társaság az 1909: II. t.-c. rendelkezéseihez képest' Magyarország területére egy magyar állampolgárt, mint helyettest állít. Ezen engedélyből kifolyólag egyúttal a nevezett társaság az engedély iránt beadott kérvényében tett kijelentéséhez képest: 1. Aláveti magát az ezen engedély alapján folytatott egész üzlete tekintetében az érvényben levő és jövőben megalkotandó magyar törvényeknek és rendeleteknek, úgyszintén a magyar bírói és közigazgatási hatóságoknak, továbbá lehetővé teszi a külföldi kikötőkben való ellenőrzést és kijelenti, hogy magyaroknak külföldre való telepítésével, vagy gyarmatosításával nem fog foglalkozni. 2. Szigorúan betartja az 1909: II. t.-c. rendelkezéseit, valamint az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 1909. évi 57.000. B. M. sz. Utasítás, nemkülönben az érvényben levő és még kiadandó rendeleteket. Ellenkező esetben az engedély megvonható. 3. Az engedélyért a folyó 1923. évre a kivándorlási alap javára az engedélyokmány kiállításától számított 1 hónap alatt 500 £ (ötszáz angol) font engedélydíjat fizet a budapesti m. kir. központi állampénztárba. 4. A társaságnak az 1909 : II. t.-c. 8. §-ának rendelkezéseihez képest óvadékul törvényes magyar értékben 1,000.000 (Egymillió) koronát, helyettesének óvadéka gyanánt pedig 100.000 (Egyszázezer) koronát kell letenni. Mindkét óvadék kamatai a letevőt illetik. 5. A társaság kötelezettséget vállal arra nézve, hogy Magyarország területén kivándorlókat szállításra kizárólag a budapesti, illetve határirodái útján fogad el, ügynököket és közvetítőket kivándorlók szerzésére nem alkalmaz és ilyenektől kivándorlókat el nem fogad, továbbá, hogy külföldi expediensei, ügynökei és közvetítői Magyarország területére kitérjedőleg ügynöki működést kifejteni nem fognak. Végül kötelezi magát a társaság, hogy érdekkörébe tartozó és a vele üzleti összeköttetésben álló gőzhajóstársaságoknál oda fog hatni, hogy ezek által magyarországi kivándorlóknak törvényellenes szállítása ne történjék. 6. Kötelezi magát a társaság arra, hogy magyarországi felnőtt kivándorlónak fedélközi, illetőleg IU-ad osztályú viteldíját, a behajózási kikötőből számítva azon viteldíjon alul, amely a legnagyobb transatlanti gőzhajóstársaságoknál érvényben áll, nem fogja megállapítani addig, míg egy nem engedélyezett társaság részéről újólag fellépő verseny által alacsonyabb viteldíjak szabására kényszerítve nem lesz. 7. A társaság ezen engedély alapján hamburgi, antwerpeni és cherbourgi irodáiban folytatott üzletkörében is, a magyar törvényekben és rendeletekben megállapított könyveket fogja vezetni és aláveti magát annak, hogy a m. kir. belügy mi nister megbízottja által a társaság ezen üzletkörére vonatkozó ügykezelését bármikor megvizsgálhassa, a könyvekből kivonatot készíthessen és általában az iroda eljárását ellenőrizhesse. A hamburgi, antwerpeni és cherbourgi irodáiban magyar kivándorlókkal kötött szállítási szerződések után járó bélyegilletéket a társaság a m. kir. állampénztárnak beszolgáltatja. 8. A társaság minden általa szállított 10 éven felüli magyarországi kivándorló után 10 koronát, minden 10 éven aluli kivándorló után pedig 5 koronát fog a kivándorlási alap javára fizetni. Ugyanezen díjakat fogja fizetni előre váltott (prepáid) jeggyel utazó kivándorlók után., E díjak a hajó viteldíjakba bele vannak értve és azok a kivándorlóktól külön nem szedhetők; ezeket a díjakat a társaság az oly I. és II. osztályú utasok után is fizeti, akiknek útlevelébe az utazás célja gyanánt „kivándorlás" van bejegyezve. 9. Az amerikai fej adót jogosítva van a társaság az utasoktól, külön beszedni. 10. A társaság köteles a magyarországi kivándorlókat Budapesten, illetőleg legkésőbb a magyar határállomásoti olyként csoportosítani, hogy a kivándorlók feletti felügyelet az ő előnyükre csoportokban, vagy különvonatok útján történő szállításánál minél hatályosabban gyakorolható és a kivándorlók útközben minden károsítástól megóvhatok legyenek. 11. A társaság a magyarországi kivándorlókat a magyar határ átlépése előtt a társaság költségére orvosilag megvizsgáltatja arra nézve, hogy egészségi szempontból megfelelnek-e a tengerentúli kikötőben meghatározott követelményeknek. A társaság köteles a magyar kivándorlókat lehetőséghez képest abba, az engedélyokmányban megnevezett európai kikötőbe irányítani, amely azon útvonal végpontján fekszik, amely az állami felügyelet és a kivándorlók érdekei megóvása szempontjából legmegfelelőbbnek mutatkozik. Az útvonal megválasztását illetőleg kivándorlókra nem szabad kényszert gyakorolni. 12. A társaság a határállomásról egyidejűleg elutazó minden 36 főből (1 vasúti kocsi) álló kivándorló csoport részére egy magyarul beszélő vezetőt állít, aki a csoportot a kikötőig kíséri. Vezető csak a társaság állandó alkalmazottja lehet. 13. A társaság gondoskodni köteles arról, hogy a magyarországi kivándorlók a magyar határállomástól a kikötővárosig megtett vasúti útjukban, a társaság részéről előzetesen már megállapított étkezőállomá-