Külügyi Közlöny 3. 1923
1923-11-30 / 11. szám
17.414 lb—1923. szám. Rendelet az írópapírokkal és más irodai anyagokkal való takarékoskodás tárgyában. A m. kir pénziigyminister úr az adminisztráció egyszerűsítése és az irodaanyagokkai yaló takarékoskodás tárgyában az összes miuisteriumok kiküldötteinek bevonásával saját elnöklete alatt egy három napon át folytatódó értekezletet tartott, amelynek megállapításaihoz képest szükségesnek találom az irodai anyagokkal való takarékoskodás tekintetében a következőiket elrendelni: 1. Az olyan beadvány, amelynek hátlapján vagy belső oldalán van elég üres hely, ezen magán intézendő *el előadói ív igénybevétele nélkül. 2. Előadói ívek csupán nagyobb terjedelmű, vagy különösebb jelentőségű ügyek fogalmazványainak elkészítésénél használandók, vagy pedig olyan esetben, midőn bár a kiadmány terjedelme'nem kívánná meg, de a beadvány mellékletei szükségedé teszik, hogy azok előadói ívbe, mint borítékba kerüljenek. 3. Az előadói íveknek a szükséghez képest a negyedik oldalára is kell írni és betétív csupán akkor veendő igénybe, ha az előadói ívnek mind a négy oldala felhasználtatott. Betétívül csak akkor veendő egész árkus, ha előreláthatólag több mint kétoldalnyi helyre van szükség, egyébként betétívül is csak félív használandó. 4. A kiadmányok, amennyiben két oldalra kiférnek, csupán félárkus lapra tisztázandó!?, kivéve az államfőkhöz, uralkodó családok tagjaihoz, bíbornokokhoz és más kimagasló állású egyénekhez intézett kiadmányokat. Kivételt képeznek továbbá a külügyministeriumhoz intézett mellékletekkel bíró politikai jelentések, amelyek számára kizárólag egész ívek használandók és a külképviseleti hatóságoknak a székhelyük kormány hatóságaival folytatott hivatalos levelezése, ha ezt az illető államban dívó szokás feltétlenül megkívánja. 5. Ugyanez az elv követendő a levélpapírok használatánál is. A jelenlegi papírdrágaság mellett még a gazdag külföldi államokban is teljesen általánossá vált az egyes lapon való levelezés. Két lap igénybevétele ott, ahol egy is elég, nem udvariasság, hanem pazarlás. 6. A m. kir. pénziigyminister úr tervbe vette a m. kir. ministerium folyó évi július hó 30-án 6000. M. K sz. a. kelt rendelete 31. §-ának megváltoztatását és hozzájárult ahhoz, hogy az irodai anyagok a munkakör szerint egyénenként megállapítandó, elkerülhetetlenül szükséges mennyiségben és megfelelő minőségben a tisztviselőknek a jövőben is kiszolgáltathatók legyenek. Elvárom a m. kir. külképviseleti hatóságok minden egyes tisztviselőjétől és alkalmazottjától, hogy országunk nyomasztó anyagi helyzetére való tekintettel a minden téren való takarékoskodást kötelességének fogja ismerni. Budapest, 1923. évi november hó 18-án. A minister helyett: Ambrózy s. k., rendkívüli követ és meghatalmázott minister. KOZLEMENYEK. A magyar királyi külügyminister előterjesztésére a Kormányzó Úr Őfőméltósága folyó évi szeptember lió 20-án kelt magas elhatározásával dr. Kovács József budapesti braziliai tiszteletbeli konzulnak a működési engedélyt megadni méltóztatott. A magyar királyi külügy minister előterjesztésére a Kormányzó Úr Őfőméltósága folyó évi október hó 30. napján kelt magas elhatározásával Bayer-Krucsay Dezső budapesti svéd tiszteletbeli főkonzulnak a működési engedélyt megadni méltóztatott. A norvég kormány Nilsen Rudolfot, a budapesti tiszteletbeli norvég főkonzulátus mellé beosztott titkárt alkonznllá kinevezte. A milanói in. kir. konzulátus felállítása. Milanóban az olasz királyság Milano, Pavia, Creniona, Como, Bergamo, Brescia, Sondrio, Mantova, Piacenza, Novara, Verona, Ferrara, Bologna, Modena, Reggio nell' Emília, Parma, Forli, Jíavenna és Venezia Tridentina tartományainak területére kiterjedő hatáskörrel m. kir. konzulátus állíttatott fel castello-pülowicoi báró Villa ni Lajos II. osztályú konzul vezetése alatt, amely konzulátus működését 1923. évi október hó 10-én kezdte meg. A konzulátus irodája: Milano, Viale Principe Umberto 16. Bejegyzett sürgönycím: Exung. A barcelonai tiszteletbeli m. kir. konzulátus felállítása. Barcelonában a spanyol királyság Barcelona, Lerida, Huesca, Zaragoza, Tarragona és Gerona tartományainak területére kiterjedő hatáskörrel tiszteletbeli magyar királyi konzulátus állíttatott lel, amely működését 1923. évi november hó 14-én megkezdette. E konzulátus elsőfokú felettes