Külügyi Közlöny 3. 1923
1923-05-04 / 7. szám
séges levelek postai díjszabását 1923. évi április hó 16-tól kezdve a következőkben állapította meg: Ausztriába, Cseh-Szlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és gyarmataiba, végül Romániába 20 grammig 75 korona. Egyéb külföldre 20 grammig 100 korona. A 111. kir. belügy minister 14.917/11)23. ]?. M. számú körrendelete a délamerikai kivándorlás tárgyában. (Valamennyi útlevélkiállító hatóságnak.) Mióta az Északamerikai Egyesült-Államok a bevándorlást nagymértékben korlátozták, áz országban egy erős kivándorlási mozgalom észlelhető a délamerikai államokba, főleg Argentína és Brazília felé. Mind sűrűbben érkeznek hozzám kérvények, melyekben a Dél-Amerikába való kivándorlás engedélyezését kérik a folyamodók, azonban ottani létfenntartásukat és elhelyezkedésüket igazolni rendszerint nem tudják. Legtöbb esetben ezen mozgalom nem egyéb kalandos vállalkozásnál, amit megerősíteni látszik az is, hogy a mai Dél-Amerikában levő honosaink közül tudomásom szerint nagyon sokan kellő megélhetést maguknak biztosítani nem tudtak és szánalmas helyzetben vannak. Nem kívánok gátat vetni annak, hogy az, aki bármi okból elhatározta magát, hogy hazájából kivándorol, ezen tervét — feltéve, hogy törvényes rendelkezés ebben nem gátolja — meg ne valósíthassa, de épen az 1909. évi II. t.-c. értelmében kötelességem lévén a kivándorolni szándékozók védelméről is gondoskodni, nem járulhatok hozzá ahhoz, hogy valaki ügynöki rábeszélés, vagy az ottani viszonyok kellő ismerete hiányában oly helyre vándoroljon ki, ahol megélhetése biztosítva nincsen, vagy ahol csak a legnehezebb munka árán tud nyomorúságosan megélni. A célból, hogy ily esetek be ne következhessenek, szükségesnek tartottam a Kivándorlási Főosztály vezetőjét kiküldeni Dél-Amerikába, hogy ott a helyszínén tegye tanulmány tárgyává az ottani megélhetési, kereseti, klimatikus stb. viszonyokat és ez - alapon állapítsa meg, hogy Dél-Ámerika mely államai, illetve azok mely részei azok, melyekbe honosaink kivándorlását engedélyezhetjük, és mely államok, illetve vidékek azok, amelyekbe a kivándorlás az illetők jól felfogott érdekében nem engedélyezhető. Mindaddig, míg kiküldöttem ezen útjáról vissza nem tér, a Dél-Amerikába való kivándorlás iránt előterjesztett kérelmek elbírálását függőben kell tartani; addig odaszóló útlevelek kiállítását nem engedélyezhetem, miért is felAlispán hívom F őkapitán y urat, hogy az érdeklődőket erről Kapitány kellőkép tájékoztassa és ily irányú útlevél iránti kérelmeket további rendelkezésemig ne terjeszszen fel. Budapest, 1923. évi január hó 26-án. A minister helyett: Dr. Kósza s. k., államtitkár. SZEMELYI HÍREK. Kinevezések. Siller Antal budapesti lakos II. osztályú követségi titkárrá 1923. évi március hó 24-én. dr. 1iössiwj Albert német állampolgár, -lipcsei lakos tiszteletbeli m. kir. konzullá Lipcsébe 1923. évi április hó 7-én. Kneff'el Ede magyar állampolgár, lipcsei lakos tiszteletbeli m. kir. alkonzullá Lipcsébe 1923. évi április hó 7-én. Áthelyezések. Siller Antal II. osztályú követségi titkár a központból a belgrádi m. kir. követséghez Szilágyi Dezső díjnok a központból a kolozsvári m. kir. útlevélkirendeltséghez. Argay Béla díjnok a központból a bukaresti m. kir. követséghez. Nyugdíjazás. dr. Szilágyi Oszkár helyettes államtitkári címmel és jelleggel felruházott mioisteri tanácsos az 1912. évi LXY. t.-c. 31. §-ának 3. kekezdése alapján 1923. évi május hó 1-ével saját kére mére végleges nyugalomba helyeztetett. M. kir. tud.-egyetemi nyomda, Budapest. 19.23. .1 /
